Larisza Nyicoj (képünkön) gyermekírónő, pedagógus nyílt levélben fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz és Lilija Hrinevics oktatásügyi miniszterhez. Az „aktivista” november 3-án a saját Facebook-oldalán is közzétette az írást, melyben azonnali lépéseket szorgalmaz „a kárpátaljai magyarság ukrán társadalomba való mihamarabbi integrációjának érdekében”.
Nicoj a kulturális minisztérium kötelékébe tartozó, a különböző társadalmi szférákban történő ukránnyelv-használattal foglalkozó koordinációs tanácsnak is a tagja. Állítása szerint az oktatási minisztérium november elsejei tanácskozásán elhangzottak miatt írta meg levelét. A nevezett egyeztetésen, melyre az ukrajnai nemzetei kisebbségi szervezetek képviselőit is meghívták, elhangzott, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzőseinek 68 százaléka nem beszéli az államnyelvet, nem tudják letenni az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztet, ennek következtében Magyarországon tanulnak tovább, s ott állnak munkába. Larisza Nyicoj azt állítja, mindez azért van így, mert Kárpátalján hiányzik az ukrán környezet, nincsenek ukrán nyelvű televízióadások, könyvek, sajtó, feliratok, hiány van ukrán nyelv és irodalom tanárból.
Hozzáteszi azt is, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem Ukrajnával érez együtt, hanem a szomszédos állammal, azaz Magyarországgal szimpatizál – tudatja a Kárpátalja Ma.
Ezek után levonja a következtetést: sürgősen változtatni kell a jelenlegi tendencián, ellenkező esetben a kelet-ukrajnai helyzethez hasonlóan Ukrajna nyugati részén is kiéleződhet a nemzetiségi kérdés, ami az ukrán társadalom biztonságát, az ukrán állam egységét fenyegetné. Olyannyira komoly rizikófaktorként ítéli meg a helyzetet, hogy arra kéri Porosenkót és Hrinevicset, hívják közös tanácskozásra az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), az Állami Televíziós és Rádiós Bizottságot, a Legfelsőbb Tanács oktatási és tudományügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságát, az Ukrán Kulturális Minisztérium, valamint további illetékes testületek, szervek képviselőit. Az egyeztetésen összetett intézkedéssort kellene kidolgozniuk az oktatási, kulturális, tömegtájékoztatási területekre vonatkozóan, hogy „az európai demokratikus normákat figyelembe véve segíthessenek a magyar kisebbség tagjainak integrálódni az ukrán társadalomba, és hogy országunk teljes értékű állampolgárainak érezzék magukat” – írja Nyicoj.
A levélben több helyen pontatlanul fogalmaz, amit nevezhetünk akár freudi elszólásnak is. Amikor a kárpátaljai magyarok többségi nemzethez való viszonyát elemzi, így összegez: „a felnövekvő ukrán (!) generációk évről évre nem tudnak beépülni az ukrán társadalomba”. A másik esetben nem a magyar diákok 68 százalékának nyelvismeretét, hanem a kárpátaljai összmagyarság 68 százalékának ukránnyelv-tudását kérdőjelezi meg, miközben a bevezetőben az első állításra alapozza kijelentéseit.
Nyicoj országos indítványát egy hét alatt mindössze néhány százan írták alá a közösségi oldalon.
A nemzetiségi civil szervezetekkel való, november elsejei találkozón Lilija Hrinevics miniszter bejelentette, emelik az ukránnyelv-órák számát a nemzetiségi kisebbségi iskolákban. Indoklásként azt hozta fel, hogy a nemzetiségi iskolákat elvégző gyerekek nem tudnak ukránul, emiatt felsőfokú tanulmányaikat külföldön folytatják. A nemzetiségi kisebbségek képviselői – köztük Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, kisebbségi jogi szakértő – emlékeztették arra, hogy a tervezett módosítás alkotmányellenes, és egyértelmű visszalépést jelent a nemzetiségi jogok tekintetében. Az oktatásról szóló törvény tervezete ugyanis szűkíti a nemzeti kisebbségek jogait. Korábban az alkotmány és az oktatási törvény garantálta a kisebbségi nyelven való oktatás jogát, az új jogszabály már csak jogot adna erre, azaz nem vállalna garanciát érte. Hrinevics azonban kijelentette, hogy nem lát ebben a törvényben semmit, ami valóban korlátozná a kisebbségek jogait.
A nemzetiségi nyelven történő oktatás jogát biztosító 7. cikkelyt csak nemrég módosította a szaktárca bizonyos ukrán körök, aktivisták hatására. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő a Kárpátalja hetilapnak elmondta: „Javaslatomra Lilija Hrinevics oktatási miniszter meghívást kapott a parlament emberi jogi és nemzetiségi kisebbségi bizottságának ülésére, ahol szintén kifejtettük, hogy a módosítási javaslat, amelyet a minisztérium magáévá tett, jelentős visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén, illetve sérti az Alkotmányt és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival is ellentétes. Bizottságunk a meghallgatás eredményeként úgy határozott, hogy levélben fordul az oktatási minisztériumhoz, valamint a parlament oktatási szakbizottságához, amelyben felszólítja a tárcát és a bizottságot, hogy ne támogassanak az Alkotmánnyal ellentétes, a meglévő kisebbségi jogokat szűkítő javaslatokat. Minap ukrajnai kisebbségi szervezetek vezetőivel együtt találkoztam Magyarország, Bulgária, Románia és Moldova kijevi nagyköveteivel, akiknek szintén előadtuk a nemzetiségi jogok szűkítésével kapcsolatos aggodalmainkat.” Hozzátette, ezen túlmenően is mindent megtesznek azért, hogy felhívják az ország vezetőinek és a nemzetközi szervezeteknek a figyelmét arra, hogy egy ilyen oktatási törvény elfogadása jelentős visszalépés lenne a kisebbségi jogok terén, illetve veszélyeztetné az ország stabilitását és a nemzetiségek közötti békét.
A KMKSZ Választmánya november 5-én közleményt adott ki, melyben tiltakozását fejezte ki az ukrán oktatási minisztérium által tervezett intézkedések ellen.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
