Pedig dehogy fogott! Hol lett volna annyi puska, meg minden ilyesmi? Még puskaporszemből se! Mégis zengett hangosan a bugyuta versike ilyentájt mindenütt évtizedeken át!
Az 1989 előtt szocializálódottak leghangosabb ünnepe sokáig a nagy októberi szocialista forradalom napja volt. Államünnep volt, munkaszüneti nap, önfeledten kellett mosolyogni a feldíszített iskolában előtte és utána hetekig. Pedig semmi köze nem volt nemzetünk történelméhez. Később csináltak belőle hatalmas ünnepet, amikor 1948-tól 1989-ig egyetlen pártunk és kormányunk ideológiailag a „nagy szovjet testvér” elkötelezett híve, vazallusa volt.
Se nagy…
Pedig csak nevében volt „nagy”, minket érintő jelentőségében sokkal kevésbé, sőt semmilyen, mégis a háború után hosszú évekig egyeduralkodó, ránk erőszakolt. Oroszország akkori fővárosában Petrogradban (ma Szentpétervár) történt forradalmi eseménysorra utalt a dátum, amelytől új, szocialista időszámítás vette kezdetét előbb a Szovjetunióban, majd a II. világháború után térségünkben is.
Ma már tudjuk, milyen eredménnyel! Talán csak a finnek örülhettek, mert a forradalom kitörése meghozta számukra függetlenségük elismerését a nagy és veszélyes orosz szomszéd részéréről. Talán ez volt a fizetsége annak, hogy előtte Lenin Finnországba menekülhetett és ott tartózkodhatott visszatéréséig. Krupszkaja nem tudom, vele tartott-e, vagy maradt otthon Krupszkijjal?
Se forradalom…
Ma már azt is tudjuk, hogy a nagy októberit nem szabad „forradalomnak” se nevezni, mert nem az emberek, nemzetek szabadságáért tör ki, és valójában diktatórikus rendszereket hozott létre. Ezért inkább helyesebb az ellenforradalom kifejezést használni ebben az esetben.
Se októberi…
Az esemény ellentmondásos meghatározását az is fokozza, hogy a se nagy és inkább ellenforradalom még „októberi” se volt, mint ahogy az elnevezésében van, hiszen november 7-én ünnepeltük.
A legenda szerint aznap a szentpétervári téli palotához hajózott el az Auróra cirkáló, hogy „lövésével” jelt adjon a felkelésnek (az Oroszországban akkor használt Julián naptár szerint, a pravoszláv időszámítás szerint október 25-én). Bár sok történész szerint nem csak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a téli palotát sem ostromolták meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították.
Az akkor még suttogva terjedő vicc szerint az volt a 20. század legnagyobb tengeri katasztrófája, hogy a Titanic süllyedt el és nem az Auróra.
Se szocialista…
Tehát se nagy, se októberi, se forradalom, de mennyiben helytálló az utolsó jelző, a szocialista? Semennyiben! A szovjet mintára a hazai történelemszemlélet évtizedeken át úgy tanította, hogy békés munkások és katonák vonultak ki Petrográd utcáira a bolsevikok vezetésével tüntetve az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta e békés tiltakozást.
Valójában a frontról szökött és a bolsevikok által felfegyverzett katonák konflisokra szerelt golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg. A hatalom megragadása után a géppuska vált a bolsevikok számára a politikai meggyőzés legfőbb eszközévé, s ez meg is maradt 1991-es bukásukig.
Emlékezni viszont most sem árt, csak más előjellel, mert az a politikai őrület, amely 1917 októberében vagy novemberében kezdődött, a világtörténelem leggyászosabb korszakai közé tartozik, diktatúrákat szült, engedelmessé és kiszolgáltatottá tett, a megszűnés határára sodort kisnemzeteket egy másik uniónak…
Száraz Dénes
Nyitókép: oroszvilag.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
