Amerikai forrásaink szerint viszont a magyar hatóságok nem együttműködők az ügyben.
Kicsoda Ghaith Pharaon? A közérdek szempontjából kulcskérdés, hogy a magyar miniszterelnök által is ismert szaúdi milliárdos azonos-e azzal az üzletemberrel, akit az Egyesült Államok hatóságai 1991 óta több bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Erre a kérdésre azonban egyelőre nincs válasz.
Csupán annyi biztos, hogy egy Ghaith Pharaon néven ismert szaúdi üzletember ellen továbbra is amerikai elfogatóparancs van érvényben. Ráadásul szerepel a nemzetközi rendőrségi szervezet, vagyis az Interpol vörös riasztási listáján is.
A hatóságokhoz kellene fordulni
A milliárdost az Egyesült Államokban, 25 évvel ezelőtt a Columbia Körzeti Bíróságra beadott vádirat szerint csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével, valamint bűnrészességgel és bűnpártolással vádolták meg. Később – 1993-ban – tovább bővült a számlájára írt bűncselekmények listája. Mindezek alapján a szaúdi férfi legfeljebb 30 év börtönbüntetésre számíthat, valamint pénzbüntetésre ítélhetik.
Erik Watnik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtó- és kulturális tanácsosa lapunknak adott tájékoztatásában kiemelte, hogy ha bárkinek információi vannak a szóban forgó üzletember tartózkodási helyéről, a megfelelő hatóságokhoz kell fordulnia. Egyben rámutatott, hogy Magyarország tagja az Interpolnak, és érvényes kiadatási egyezménye van az Egyesült Államokkal.
Az amerikai hatóságok által 25 éve üldözött személy sajtóhírek szerint ugyanaz, aki nemrég Magyarországon is feltűnt.
Németh Szilárd bizonytalan
A kétes nemzetközi ismertségre szert tett szaúdi üzletemberről a Magyar Narancs írta meg, hogy egyik cége vásárolta meg az Orbán Viktor miniszterelnök házával szemközti villát. Továbbá egyik cégének közös vállalkozása van a külügyi tárca felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőházzal.
Ezután a parlamentben Harangozó Gábor (MSZP) kérdezte a kormányfőt arról, találkozott-e Pharaonnal. A miniszterelnök elismerte, hogy találkozott az általa csak Pharaon professzorként emlegetett üzletemberrel, akit – mint mondta – megvizsgáltak a magyar hatóságok, de nem tártak fel hazai tevékenységével kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázatot. Az Egyesült Államok nagykövetsége viszont azt hangsúlyozta, hogy a Pharaon számlájára rótt cselekmények az amerikai törvények alapján számítanak bűncselekménynek. A miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: a Pharaon-ügy amerikai titkosszolgálati játszma. Majd feltette a kérdést: ha keresi a férfit az FBI, hogyan maradhatott 24 éven át szabadlábon?
Mindez azért érdekes, mert Pharaon személye az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában is téma volt, de azt nem sikerült tisztázni, hogy valóban a körözött Pharaon tevékenykedik-e Magyarországon, vagy csak névazonosság áll fenn. Németh Szilárd, a bizottság alelnöke úgy vélte, nem biztos, hogy ugyanarról a személyről van szó.
Ujjlenyomat-vizsgálat segíthetne
Lapunk az ügyben megkereste a Belügyminisztériumot, egyebek közt arról érdeklődve, az amerikai hatóságok fordultak-e az üzletember ügyében hivatalosan a magyar hatóságokhoz vagy a kormányzathoz. A tárca kérdéseinkre nem, de a 444.hu megkeresésére reagált. A portál azt tudakolta, a nemzetközi körözés alatt álló Pharaon hogyan léphetett hazánk területére. A válaszban közölték, Pharaon nem vásárolt letelepedési kötvényt, hanem vízumot igényelt. Kérelmét a schengeni rendszerben feltüntették, ellene egyetlen európai tagország sem emelt kifogást.
A birtokunkba jutott információk szerint ugyanakkor könnyedén pontot lehetne tenni a Pharaonnal kapcsolatos talány végére. Egy ujjlenyomat-vizsgálat igazolhatná, hogy a Magyarországon is tevékenykedő Pharaon megegyezik-e azzal, akit az amerikaiak keresnek. Amerikai forrásaink szerint viszont a magyar hatóságok nem együttműködők az ügyben, s tulajdonképpen megtagadták az Egyesült Államok hatóságainak kérését. A kormányzathoz közel álló informátoraink pedig éppen ezzel ellentétes híreket osztottak meg lapunkkal. Szerintük éppen az amerikaiak gátolják a férfi azonosítását.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 28.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
