Oroszország hajlandó felújítani a gázszállításokat Ukrajnának – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Vlagyimir Putyin a Szocsiban rendezett Valdaj vitaklubon. Az orosz államfő elmondta, hogy Moszkva már tárgyalt is ez ügyben Kijevvel, azonban egy feltételhez kötik a megállapodást, hogy Ukrajna előre fizessen. Kérdésünkre Putyin kijelentette, hogy ha ez teljesül, ugyanolyan áron juthatnak majd a gázhoz, mint bármelyik más ország. (Tudósítónk, Stier Gábor a Valdaj Klub egyedüli magyar tagja – a szerk.)
Az ukrán válságról szólva úgy vélekedett, hogy nem nagyon hatékony a normandiai formáció tagjai közötti konzultáció, és hozzátette, hogy kész más országokat is bevonni, beleértve az Egyesült Államokat.
Az orosz–nyugati kapcsolatok egyébként is az egyik fő témáját képezték Putyin beszédének. Az orosz elnök mítosznak nevezte, hogy Moszkva beavatkozna az amerikai elnökválasztási küzdelembe, egyúttal értelmetlennek nevezte azt a feltételezést, miszerint az amerikai elnökválasztáson a republikánus Donald Trump lenne a favoritja – erről már az MTI számolt be. Megismételte, hogy kész együttműködni az új elnökkel, bárkit is választanak meg az amerikaiak. Azt mindazonáltal elismerte, hogy nehéz az együttműködés az Obama-kormányzattal, mert állítása szerint egyetlen megállapodást sem tartott be. Példaként említette, hogy az amerikai elnök megígérte neki a G20-csoport legutóbbi, kínai tanácskozásán a szíriai mérsékelt ellenzék és a terroristák erőinek szétválasztását, ami mindeddig nem történt meg. Putyin szerint Washingtonban voltak olyan erők, amelyek mindent elkövettek, hogy a megállapodások ne érvényesülhessenek.
Hogy Oroszország sem csak tétlenül ül, azt jól jelzi, hogy a napokban kerültek nyilvánosságra az első felvételek legújabb csapásmérő fegyverükről, a szuperbombaként is emlegetett legújabb interkontinentális ballisztikus rakétáról, amely Sátán–2 néven vált ismertté NATO-körökben. Szakértők szerint az új fegyver egyetlen csapással képes lerombolni Franciaországot, de az Oroszországtól csaknem 9000 kilométerre lévő Texast is képes elérni és elpusztítani.
A feszültség éleződése Nyugaton is jól érezhető. Az Egyesült Királyság több száz katonát – köztük páncélosokat és vadászrepülőket – telepít Kelet-Európába. A régióban ilyen mértékű brit NATO-szerepvállalásra nem volt példa a hidegháború óta. Erről a londoni The Guardian napilap számolt be, hozzátéve, hogy a brit hadsereg négy hónap múlva Typhoon vadászbombázókat küld Romániába, miközben 800 katonát és páncélozott harci járműveket telepít Észtországba. Ugyanígy Franciaország és Dánia is növeli eredetileg vállalt katonai szerepét a térségben.
A NATO védelmi miniszterei tegnap befejeződött brüsszeli tárgyalásaikon abban is megállapodtak, hogy a katonai szövetség zászlóaljakat telepít 2017-ben a Baltikumba és Lengyelországba. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a megbeszélések után elmondta, a kanadai, az amerikai, a német és a brit haderő vezetésével létrejövő északkeleti megerősített jelenlét műveletei mellett Magyarország a visegrádi országok felajánlása keretében egy századdal vesz részt. Magyarország kiképzési feladatokat fog ellátni Észtországban három hónapon keresztül 2017-ben.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
