Ön devizahiteles? A bíróságon pereskedik az igazáért? Úgy gondolja, megnyugodhat, ha jogerősen nyer a bankja ellen? Ha eddig azt hitte, hogy igen, akkor jókorát tévedett! Egy szegedi család kálváriája érzékletes példával szolgál arra, hogy a magyar jogrendszer, valamint a bíróságok képtelenek kezelni a devizahitelek okozta válságot.
A család az egykori Allianz Banktól (ma FHB Bank) vett fel 22 millió forint kölcsönt 2008 végén. A pénzintézet kedvező kamatozású, és egy életbiztosítással egybekötött úgynevezett kombi – svájcifrank-alapú – hitelt ajánlott Szécsi Istvánnak. A családfő elfogadta a feltételeket, s meg is kötötték a hitelszerződést. A havonta fizetendő törlesztőrészleteket százezer forintban, a kölcsönhöz kapcsolt életbiztosítás díját pedig ötvenezer forintban határozták meg, a megállapodás húsz évre szólt.
Eleinte minden rendben ment, Szécsi István és a felesége rendszeresen törlesztett. A pénzintézet azonban már a futamidő első évében érdemi indoklás nélkül emelni kezdte a kamatot. 2011-ben pedig már a szerződésben rögzített eredeti díj csaknem dupláját számolta fel adósainak. Ezek a lépések, valamint a svájci frank kedvezőtlen árfolyamváltozásai odáig vezettek, hogy az eredeti, százezer forintos törlesztőrészlet két és félszeresére, vagyis 250 ezer forintra emelkedett. A könyveléssel foglalkozó családfő nem tudta mire vélni a folyamatos kamatnövekedést, ezért többször is megkereste a bankot az emelés okairól érdeklődve, ám nem kapott megnyugtató választ kérdéseire. Végül úgy döntött, segítséget kér a nézeteltérés rendezésében, és a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordult. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Szécsi István ezért elhatározta, hogy előbb ügyvédhez, majd bírósághoz fordul az ügyben. Egyben jelezte a banknak, hogy az eredetileg meghatározott törlesztőrészleteket hajlandó fizetni, amíg a bíróság nem dönt.
Folytatásos történet
A vita tehát a Szegedi Törvényszéken folytatódott. Az adósok ügyvédje úgy látta, hogy nem csupán a bank folyamatos kamatemelése aggályos, hanem a hitelszerződés érvényessége is több szempontból erősen vitatható, ezért ennek érvénytelenítését kérték keresetükben. A bíróság egyetértett az adósok érvelésével, és 2013 végén hozott határozatában érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést a pénzintézetekre vonatkozó törvény fogyasztóvédelmi passzusainak megsértése miatt. A bank nem fellebbezett a döntés ellen, így az ítélet 2013. december 31-én jogerőre emelkedett.
Az adósok a számukra kedvező bírósági ítélet után úgy döntöttek – mivel érvénytelen a szerződés –, nem fizetnek többet, hanem elszámolnak a bankkal.
2014 januárjában fizették be az utolsó részletet. Szécsiék addigra már a kapott kölcsön csaknem felét – 9,5 millió forintot – visszafizették, és további négymillió forint állt rendelkezésükre az életbiztosítási számlájukon. Kiderült azonban, hiába vártak a banktól ésszerű viselkedést. A pénzintézet nem kívánt megegyezni velük, inkább úgy döntött, hogy a központi hitelinformációs rendszerben (KHR) „feketelistára” teszi az adósokat, ami azért hátrányos dolog, mert aki a listán szerepel, az minden pénzintézetnél hitelképtelenné válik. Az adósok tehát kénytelenek voltak újabb pert kezdeményezni a bank ellen, hogy lekerüljenek a feketelistáról. Ezt aztán szintén megnyerték, a bíróság megállapította, hogy a korábbi érvénytelen szerződésük miatt nem érhette volna őket semmilyen hátrány.
Védekezésből támadás
A bank azonban ezután sem hátrált meg, és korábbi védekező szerepéből támadásba lépett át. Néhány hónappal a bíróság jogerős határozata után az FHB Bank pert indított a család ellen arra hivatkozva, hogy időközben a Kúria egy devizahitelesekre vonatkozó jogegységi határozatot hozott. A pénzintézet úgy ítélte meg, hogy ez az új körülmény rendezte a vitás kérdéseket, és a kúriai állásfoglalás tükrében minden akadály elhárult az elől, hogy az egyszer már végérvényesen érvénytelennek ítélt szerződést újra érvényessé tudják nyilvánítani. Bár Szécsiék képtelenségnek gondolták, hogy ismét pereskedjenek ugyanazért, amiért már egyszer nyertek, nemsokára újra a bíróságon találták magukat. A rémálomba illő eljárás pedig különös fordulatot vett.
Ugyanaz a bíróság – a Szegedi Törvényszék – befogadta a bank keresetét, noha korábban épp itt született meg a jogerős határozat a hitelszerződés érvénytelenségéről. Az új eljárásban az FHB Bank a Kúria döntésére hivatkozva kérte, hogy nyilvánítsák érvényessé a hitelszerződést. Csakhogy a legfőbb bírói testület döntése már azt követően született, hogy az adósok kivívták a győzelmüket a bíróságon, úgy gondolták, hogy az ítélet után született állásfoglalás tehát egyáltalán nem befolyásolhatná az ügyüket.
Vissza a bíróságra
Az adósok a bizonyosságért megkeresték a Kúriát arról a határozatról érdeklődve, amelyre hivatkozva ismét bíróságra került az ügyük. Azt kérdezték, vonatkozik-e rájuk az állásfoglalás annak tükrében, hogy az 2014. január 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben, az ügyükben hozott ítélet pedig 2013. december 31-én emelkedett jogerőre. A Darák Péternek, a Kúria elnökének személyes megbízásából érkezett válaszból kiderült, hogy rájuk valóban nem érvényes a döntés. Mint írta: „A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.” Hozzátette: „Jogerős határozattal szemben utóbb hozott jogegységi határozatra hivatkozással perújításnak nincs helye.”
Mindezek ellenére az adósok számára érkezett a feketeleves. A Szegedi Törvényszék bírája, Gál Marianna úgy döntött, hiába a Kúria tájékoztatása, bizonyos kiegészítések mellett érvényessé nyilvánítja a hitelszerződést. Bár ez az ítélet egyelőre nem jogerős az adósok fellebbezése miatt, a bank fölénybe került. Az FHB számításai szerint a döntés értelmében a hitelből törlesztett csaknem tízmillió forintos addigi befizetés után további 42 millió forint hátraléka van a Szécsi házaspárnak.
Figyelemre méltó az is, hogy amikor az adósok jogerősen megnyerték a pert, akkor számukra csupán 70 ezer forint perköltséget ítélt meg a bíróság, viszont amikor a bank győzedelmeskedett, akkor a perköltség már 1,7 millió forintra emelkedett, amit az adósoknak kell megfizetniük, továbbá az állam külön felhívására további 1,5 millió forintot is be kell fizetniük. A családfő egyébként azóta devizahiteles civil csoportot alapított, s másoknak próbál segíteni azzal, hogy megosztja tapasztalatait.
Nem értik a döntéstA nyakatekert jogi helyzettel kapcsolatban a Magyar Nemzet számos jogászt megkérdezett. A szakértők többsége mind azon az állásponton volt, hogy a Kúria állásfoglalását figyelembe kellett volna vennie a bíróságnak, a pénzintézet keresetét pedig el kellett volna utasítania. Ez ugyanis azt jelentetné, hogy akár évekkel később született jogszabályokra hivatkozva is újra lehetne indítani már jogerősen megszüntetett pereket. A jogászok értetlenül álltak az eset előtt, ez pedig arra is rámutat, hogy nem csupán a laikus adósok számára érthetetlen a bíráskodás és az ítéletek indoklása, de a jogi szakemberek számára is sokszor fejtörést okoznak a bíróságokon történtek. Mindezek tükrében pedig aligha erősödik majd az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalom. A kormány adósmentő intézkedései közepette a bírósági statisztikák lehangoló képet mutatnak a devizahiteles családokról. Még mindig több tízezren próbálják a bíróságokon bizonyítani igazukat. A Szécsi család esete arra mutat rá, hogy még az sincs biztonságban, aki jogi úton legyőzi a bankját. Az eddig megszületett ítéletek gyakran ellentmondanak egymásnak, s mind az adósok mind pedig a bankok jogászai is a jogegység teljes hiányára panaszkodnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
