A magyar munkabérek nyugat-európai fizetésekhez való felzárkóztatását kezdeményezte Volner János jobbikos politikus az EU-csúcstalálkozót megelőző egyeztetésen a miniszterelnöknél, amelyet a politikus szerint Orbán Viktor kioktatólag elutasított. A témáról ezúttal Mellár Tamás közgazdászprofesszort kérdeztük.
– Természetesen jó lenne, ha a hazai bérek emelkednének, közelítenének az uniós jövedelmekhez, de ez nem ennyire egyszerű
– érvelt a professzor. Szerinte a béreket nem lehet mesterségesen emelni, amíg ugyanis nincs meg az a termelékenységi háttér, amely ezt megalapozza, ez nem vezet jóra.
Mellár Tamás Fotó: Béres Attila
– Ma tehát az lenne a kormányzat feladata, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsen, olyan hosszú távú és összehangolt fejlesztési programot dolgozzon ki, amely mindezt megalapozza – tette hozzá. Első lépésben a humántőkét kellene fejleszteni, azaz sokkal többet költeni oktatásra és egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, hiszen mindhárom területen le vagyunk maradva az európai átlagtól. Így olyan jól képzett munkaerő alakulna ki, amely képes magasabb hozzáadott értékű munkát végezni. Mindez azonban nem elég, hiszen itthon is kellene tartani a képzett emberfőket. Ez pedig nem megy másként, mint hogy többet költ az állam vállalkozásfejlesztésre. Nagy számban kellene létrehozni kockázati tőkealapokat, startup programokat. De mindezt nem úgy, ahogy jelenleg zajlik, vagyis hogy a gazdaságfejlesztésre fordított uniós pénzeket a kormányközeli vállalkozások kapják. Olyan cégeket kellene segíteni, amelyek piaci tevékenységükkel érdemlik ki azt, s remény van arra, hogy a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Ha az ilyen vállalkozások kapnák meg a technológiai fejlesztésre szánt pénzeket, akkor növekedne a vállalkozói kedv, s a jól képzett munkaerő megtalálná számítását a korszerű technológiával dolgozó cégeknél, amelyek magas hozzáadott értékű termékeket gyártanának.
– Ilyen, a nemzetközi piacokon is életképes vállalkozások lehetnének a high-tech iparban tevékenykedő vállalatok, amelyek húzhatnák a magyar gazdaságot. De ilyen a megújulóenergia-ipar is, amelyet éppen a napokban sorolt hátrébb a kormány. Az így termelt olcsó energia ugyanis versenyelőnyt jelentene a hazai vállalkozások számára. De említhetném az interneten alapuló technológiákat, amelyek ma már közvetlen termelési tényezővé nőtték ki magukat. A mezőgazdaság területén pedig a mostani extenzív támogatás helyett olyan ágazatokra kellene fordítani az erőforrásokat, amelyek magas feldolgozottságú termékekkel jelennének meg a piacon. Az így értékesített magas hozzáadott értékű termékkel ledolgozhatná hátrányát a magyar gazdaság, mert éppen most zakatolnak el mellettünk a visegrádi együttműködés országai – fogalmazott lapunknak Mellár Tamás.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
