A munkalehetőségek erőteljesen befolyásolják az ingatlanpiacot, a jobb megyék fényéveket vernek a leggyengébbekre. Például az idei első fél évben az ország északnyugati csücskében harmincszor-ötvenszer több otthon épült ugyanannyi emberre vetítve, mint mondjuk Nógrádban vagy Borsodban.
Az idei első fél évben országos átlagban 3,5 új lakást vagy családi házat építettek 10 ezer lakosra vetítve, szemben az egy évvel ezelőtt mért 3,1 lakással, így a növekedés több mint 12 százalékos. A megyénként való eltérés ugyanakkor jelentős. „Győr-Moson-Sopron megyében 14,4 lakás jutott tízezer emberre, ez messze a legjobb adat az országon belül. A második helyen Vas megye áll a féléves adatok szerint, ahol 7,2 új lakóingatlan jutott tízezer lakosra. Ebben az összevetésben csak a harmadik Budapest 5,6 lakással” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzáteszi, hogy egyes területeken a növekedés is erőteljes: Hajdú-Bihar megyében például 3,2 lakásra, Bács-Kiskunban pedig 2,9 lakásra nőtt a tízezer lakosra jutó épített lakások száma az idei év első fél évében, ami több mint kétszeres növekedésnek felel meg. Csongrád megye is jól szerepelt: a tavalyi első fél évben még csak 3,8 lakás jutott tízezer főre, az idei első fél év végére viszont ez a szám 4,5 új ingatlanra nőtt. A sereghajtó Heves, Borsod és Nógrád, ahol mindössze 0,3-0,5 lakásépítés jutott tízezer lakosra.
„Jelentős különbségben szerepet játszik az, hogy a megyék nagyon eltérő gazdasági helyzetben vannak, ezzel összefüggésben a fizetések sem egyformák. Ez pedig a lakáspiaci keresletnek az egyik alappillére” – emeli ki Balogh László. Budapesten egyébként az átlagos nettó kereset az első fél év végén 222 ezer forintra rúgott, míg Győr-Moson-Sopronban 181 ezer, Hevesben, Nógrádban és Borsodban pedig 128-154 ezer forint volt.
Mennyi az annyi?
Az Ingatlan.com adatai szerint szeptember közepén Győr-Moson-Sopron megyében az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 339 ezer forint volt, Vas megyében pedig 318 ezer forintot tett ki. Budapesten jóval magasabbak az árak, ott egy négyzetméternyi új otthonért átlagosan 542 ezer forintot kell fizetni. Ehhez képest Csongrád nagyon olcsó a maga 309 ezer forintos négyzetméterárával.
A lakásoknak nemcsak az ára különbözik nagyban, hanem az irántuk való kereslet is: Győrben, Vas megyében és Budapesten értelemszerűen jóval többen vennének lakást, mint például Nógrádban és Borsodban. A főváros ugyan csak a harmadik a 10 ezer főre jutó építkezések számát tekintve, de messze itt épül a legtöbb új társasház – jelenleg összesen 20 nagyobb fejlesztés is zajlik, és egyre szaporodnak a kicsik is –, és vásárlóból is itt van a legtöbb. „A többség a XI., a XIV. és a XIII. kerületben venne lakást, viszont ezek nem a legolcsóbb kerületek. Emiatt az elmélet különbözik a gyakorlattól, ugyanis azon az áron, amelyet az érdeklődők kigondolnak, még használt lakást sem nagyon kapnának ezeken a területeken”– mondja Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője.
Cége több mint ezer főt bevonó kutatásából kiderül az is, az új lakást kereső embereknek több mint fele társasházi otthonban gondolkodik. Családi házat csak harmaduk venne, iker- vagy sorházat pedig csak 12 százalékuk keres. A preferenciák teljesen összecsengenek a KSH által negyedévente vázolt folyamatokkal is, vagyis az elmúlt hónapokban, években jelentősen megnőtt az igény a társasházi lakások, és csökkent a családi házak iránt.
Nőnek az igények
Újdonság, hogy az emberek ma relatíve nagy lakást vennének: az érdeklődők közel 30 százaléka 56-70 négyzetméteres élettérre vágyik, míg 28 százalék a 70-100 négyzetméteres lakások között nézelődik. A megkérdezettek 11 százaléka még ennél is tovább megy, és 100 négyzetméteresnél nagyobb lakást szeretne. A megkérdezettek negyede persze beérné egy 46-55 négyzetméteres otthonnal is, 10 százalék pedig már 45 négyzetméterrel is megelégedne.
Mindehhez igazodnak a szobaszámok: az igazi kedvenc a háromszobás lakás, a válaszadók több mint 45 százaléka ilyet akar, és csak 34,8 százalék elégszik meg kétszobás megoldással. Egyetlen szoba pedig mindössze 2,6 százaléknyi megkérdezettnek lenne elég, tehát úgy tűnik, hogy a kisméretű lakások esetében sem a klasszikus egyszobás garzonok lebegnek az emberek szemei előtt. Az érdeklődők 17,5 százaléka kifejezetten 4 vagy több szobás otthont keres családjának.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
