Ha az alapokat lerakta
A bábeli prototípus
Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom. Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: „Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.” Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet a tanítványom.” Lk 14,25-33
Befejezik valaha?
Ha az alapokat lerakta – Az idézet is bizonyítja, hogy Jézus kétségtelenül maradandót akar létrehozni. Mivel ezt a tanítványaival akarta megvalósítani, őket is arra nevelte, hogy biztos alapokra építsenek, ne a pillanatnyi siker mámorában éljenek. Intelmét több példabeszéddel erősíti meg. Látszólag nincs sok közük egymáshoz, hacsak nem épp az, hogy meggondolatlan akciózás helyett gondos, megfontolt és következetes stratégiát követlen meg követőitől. Ő persze Isten országáról beszél. Világi példái, az építkezés vagy a hadviselés, mégsem puszta illusztrációk egy másik valóságra, hanem önmagukban is értékes tanácsok.
Vegyük például az Uniót. Nemde, a világ most rajtunk nevet, kárörvendve,
Építgetjük
mert nagy hévvel belefogtunk egy birodalom építésére, de az alapok gyengék, nem bírják el a terhet. Hadba is szálltunk, mondjuk a demokráciáért és az emberi jogokért. de sorozatosan meghátrálunk és kompromisszumokat kötünk, ott, ahol leginkább kéne ragaszkodni az alapokhoz. Minden bizonnyal találunk párhuzamokat saját családunk, cégünk, egyházközségünk történetében is. A sok befejezetlen épület városainkban és az utak mentén árulkodik. Amúgy sok középkori katedrális is befejezetlen. Elfogyott a pénz? Elfogytak maguk az építők, mert jött a pestis. Amit tőlük mégis tanulhatunk: szilárdan állnak ma is, Isten nagyobb dicsőségére. A II. Világháború végén a lapossá bombázott, romos Kölnben és Frankfurtban csak a két dóm tornyai álltak. Emlékeztettek arra, hogy az Örök mindig győzedelmeskedik a Mulandón.
2016. szeptember 4.
Forrás:ulrichblog.wordpress.com
Tovább a cikkre »
