Meghatározónak, az elmúlt évtizedek viszonylatában példa nélkülinek nevezte a vadászatban, a vadgazdálkodásban tavaly kezdődött változásokat a földművelésügyi miniszter. Azt már nem tette hozzá Fazekas Sándor, hogy a visszaélések lehetőségét a jogalkotó továbbra sem gátolja meg az ágazatban.
Rendőrségi feljelentést tett a Lehet Más a Politika (LMP) a vadgazdálkodással kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt, az ellenzéki párt információi szerint ugyanis erdészeti vezetők igen nagy értékű vadakat lőttek ki térítésmentesen, és rendszeresen vadásztattak politikai vezetőket. Ezekben az ügyekben a mindenkori politikai elit érintettsége mellett nemegyszer felmerül egyes kormánytagok neve is. A nyomozás állásáról ugyanakkor nincs hír, talán azért sem, mert lapunk információi szerint jelenleg is bevett gyakorlat, hogy az állami tulajdonú erdészeti cégek vezetői is szerveznek úgynevezett VIP-vadászatokat.
Az ágazati visszaélések másik melegágyát a vadkármegtérítések jelentik. Amennyiben két gazdálkodó egyetért abban, hogy egymás mellett lévő földjeiken bizonyos mértékű kárt okoztak a vadak, a vadásztársaság – amelynek ők is a tagjai lehetnek – ezt elvileg megtéríti a számukra. Szakértőt ugyanis csak akkor kellene bevonni az ügybe, ha az érintett felek nem értenének egyet. Más a helyzet, ha a föld tulajdonosa és a vadásztársaság – amelynek a földbirtokos is a tagja – megegyezik. A megtérített mezőgazdasági vadkár tavaly 2,3 milliárd forintot tett ki.
Fentiek tükrében elgondolkodtató, kik vadászhatnak majd a vadgazdálkodási törvény szerint 52 tájegységen alapuló vadászterületeken. A vadászati jog a földtulajdon része marad, s ez utóbbi birtokosai döntenek arról, kik azok a vadászatra jogosultak, akikkel együttműködnek. Ráadásul ez húsz évre szól, hiszen míg eddig tíz évig lehetett a vadászterületen vadgazdálkodást folytatni, a következő „üzemtervi ciklus” 2017-től 2037-ig tart. Korántsem mindegy tehát, hogy húsz évig ki kap vadgazdálkodásra lehetőséget. Bár a vadászok között nem jellemző a pártalapú széthúzás – ez a közelmúltban is tapasztalható volt az ágazat törvény-előkészítői és -alkotói munkája során –, félő, hogy e területek nagy részét is a kormánypártokhoz közeli vadászatra jogosultak kapják majd meg – vélelmezték lapunknak szakértők.
Kérdéseket vethet fel a vadászkamarai törvény módosítása is: ha ugyanis annak – a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és a fideszes Lázár János által önálló képviselői indítványként jegyzett – tervezetét az Országgyűlés elfogadja, ismét kötelezővé válhat a kamarai tagság a sportvadászok számára is, emellett az érdekképviselet lapunk számításai szerint mintegy félmilliárd forintos többletforráshoz juthat. Jelenleg az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) adja ki a külföldi vadászok vadászati engedélyét, és az ebből éves szinten befolyó mintegy 200-250 millió forint ma még az államé. A módosítás szerint azonban 2017. március 1-től ezek a bevételek az OMVK-hoz kerülhetnek, ahogyan a vadászjegyekből származók is: ma ugyanis utóbbiak fele – éves szinten hozzávetőleg 300 millió forint – még szintén az államot illeti.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 02.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
