a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés rangjának védelmében.
Őszintén csodálom a magyar nemzetet, a világ egyik legősibb népét, amely megőrizte egyfelől a saját kultúráját és létét a hatalmas ázsiai őshaza területéről hozva, másfelől gyökeret eresztett a Kárpát-medencében – Európa szívében –, és e helyen védelmezi egyszerre a saját függetlenségét és azonosságát, valamint a keresztény erkölcsű Európát az idegen hatalmak mohóságával szemben, szakadatlanul küzdve a középkortól mindmáig.
E nemzet legmagasabb rangú képviselőjétől, az államfőtől vettem át 2014-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést – olyan lengyelként, aki több mint ötven esztendeje Magyarországon él, 1994 óta pedig nem csupán lengyel, hanem magyar állampolgár is, miután Magyarország már régóta ugyanolyan közel került a szívemhez és ugyanúgy a hazámmá vált, mint az a föld, ahol születtem.
Ama díjazottak egyikeként, akik a legmélyebb tisztelettel elfogadták a Lovagkeresztet, döbbenettel és felháborodással tudtam meg, hogy az elmúlt napokban jó néhány személy visszaadta a korábban átvett kitüntetést, arra hivatkozva, hogy azt most Bayer Zsoltnak is odaítélték. Bayer Zsolt azon újságíró hazafiak egyik legkiválóbbika, akik – akárcsak Ady Endre a maga idejében – kritikusan, ugyanakkor a legnagyobb szeretettel, kertelés nélkül rámutatnak arra, mi okoz kárt az országnak, valamint a nemzetnek. Azokat ostorozza, akik – nem válogatva a módszerekben – arra törekednek, hogy ezt az országot és nemzetet rágalmazzák, erőtlenné tegyék és a magyar érdekek ellenségeinek kezére adják. Bayer Zsolt kitüntetése a Lovagkereszttel meglátásom szerint újabb tanúbizonysága annak, hogy e rendkívüli ország állami vezetői bátran kiállnak a nemzet érdekei mellett.
Budapest, 2016. augusztus 24.
Konrad Sutarski – Magyarországon élő lengyel író
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »