Ha hinni lehet a hivatalos közvélemény-kutatásoknak, akkor Angela Merkel támogatottsága továbbra is magas, bár az augusztus elején közzétett felmérések szerint a würzburgi és az ansbachi merényletek negatív hatással voltak a német kancellár népszerűségére. Merkelnek azonban továbbra sem látszik erős politikai alternatívája, de az utódlással kapcsolatban bőven akadnak találgatások. A brit The Guardian cikke szerint a 36 éves Jens Spahn pénzügyminiszter-helyettes és parlamenti képviselő lehet az, aki válthatja Merkelt a kancellári székben.
A The Guardian berlini tudósítója szerint a fiatal, harcos és „burkafóbiás”, konzervatív politikust tartják számon leendő német vezetőként. Az elmúlt 11 évben Angela Merkel szembenézett a globális pénzügyi összeomlással, az európai adósságvállalással és annak utórengéseivel, közel-keleti háborúkkal, de egy valamiben biztos lehetett: saját pártja, a CDU hűségében – írja a The Guardian tudósítója. Hozzáteszi: ha Merkel kormányzása szilárdnak tűnt, az részben azért történhetett, mert nem akadt olyan kereszténydemokrata vezető, aki kihívások elé állította volna saját sorain belül. De egy évvel a menekültválság kirobbanása óta a helyzet változóban van. Miközben Merkel népszerűsége még mindig erős, csak egy kisebbség számít arra, hogy nem indul újra a jövő évi választáson, liberális álláspontja a menekültkérdésben azonban első alkalommal nyitotta meg a politikai teret a saját pártjában.
A tudósító szerint a nyár folyamán a németországi politika egyre sötétedő hangvételét nem Merkel optimista szlogenje – „kezelni fogjuk” -, hanem a magát „burkafóbiásnak” nevező Jens Spahn határozta meg.
„Lehet, nem Németország a megfelelő hely azoknak, akik burkában vagy nikábban akarják tartani a feleségüket, főleg most, hogy olyan sokak számára váltunk úti céllá. Erős jeleket kell küldenünk arról, hogy mi elfogadható, és mi nem”
– jelentette ki a német pénzügyminiszter-helyettes.
Augusztusban a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be arról, hogy Spahn a németországi törököknek is kemény üzenetet fogalmazott meg. A sikertelen török katonai puccs után júliusban németországi törökök szimpátia tüntetést szervezte Recep Tayyip Erdogan támogatására Kölnben. A szervezők tervei szerint videokapcsolat révén a török államfő is beszédet mondott volna, de ezt a német alkotmánybíróság megtiltotta. A demonstráción a törökök válaszul azt skandálták, hogy az ő államfőjük nem Joachim Gauck német szövetségi elnök, hanem Recep Tayyip Erdogan. Jens Spahn erre úgy reagált: ha a németországi törököknek Erdogan és pártja iránt dobban meg a szíve, ezért pedig utcára vonulnak, akkor jobb lenne, ha ezt Törökországban tennék. Spahn azt is kijelentette: a Németországban élő törököknek el kell dönteniük, hogy melyik államhoz érvényes a lojalitásuk. Az ügyben végül Angela Merkel is megszólalt, aki szintén a németországi törökök lojalitását kérte.
Korábban a Politico azt írta, hogy a német kancellár nem kedveli magabiztos és hangoskodó természete miatt Spahnt. A politikus egy tavalyi pártkongresszuson vállalta fel homoszexualitását, de beszédében a keresztény értékek mellett való kiállását hangsúlyozta, ugyanakkor az elfogadás és a tolerancia fontossága mellett érvelt. Azt mondta, ezek az értékek azért fontosak a számára, mert nem akar több sértést és támadást átélni amiatt, hogy Berlin utcáin kézen fogva sétál a barátjával.
A The Guardian berlini tudósítója szerint Spahn a legesélyesebb arra, hogy „konzervatív lázadást” indítson a CDU-n belül. „Egy olyan politikai pálya, mint az enyém, bizonyára göröngyösebb lett volna tíz éve” – ismerte el maga Spahn is. Amikor először indult jelöltként a mélyen katolikus Münsterland régióban, lejárató kampányt indítottak ellene néhányan a saját pártjában. „Nyilvánvaló, hogy ez nem működött” – mondta.
Spahn elutasítja, hogy politikai álláspontja ellentmondásban lenne az életmódjával.
„Németország meghatározó kultúrája és életmódja jóval liberálisabb lett az elmúlt tíz évben, akár a melegek, leszbikusok, vagy a bevándorlás kérdését nézzük. De a legnagyobb félelmem az, hogy ez az új nyitottság nyomás alá kerül az iszlám nagyon konzervatív formája vagy a bevándorlással szembeni jobboldali ellenreakció által, és nagyon keményen kell majd harcolnunk azért, hogy megőrizzük”
– jelentette ki.
A brit lap tudósítója úgy véli, hogy Spahn csak óvatosan fogalmaz meg kritikát a kormánnyal szemben, ami inkább annak tudható be, hogy a CDU-ban még soha senki nem lázadt fel nyíltan a párt vezetője ellen. Spahn egyenesen azt mondta: reméli, Merkel 2017-ben ismét nekifut a választásnak, azt pedig hevesen elutasította, hogy Németország „hibát” követett volna el a menekültkérdésben. „A szeptember negyedikei döntés helyes és logikus volt, de gyorsabban kellett volna tisztáznunk, hogy kivételes helyzet volt” – mondta a menekültek előtt való határnyitásra utalva.
Spahn szerint fontos egyértelművé tenni, hogy a német kormány visszanyerte az ellenőrzést és az irányítást a menekültkérdésben, ugyanakkor azt is leszögezte, világossá kell tenni, hogy az integráció hatalmas kihívás, ami nem egy kéthetes nyelvtanfolyam kérdése.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
