Az Európai Unió vezetését, de még a tiltakozó civileket is meglepte a német gazdasági miniszter vasárnapi kijelentése, mely szerint lényegében elakadt az EU és az Egyesült Államok közti tárgyalás a transzatlanti szabadkereskedelmi övezetről (TTIP). Megbukott a Juncker-vezette Európai Bizottság? Vagy csak menekülő utat keresnek Brüsszelben? Esetleg az egész csupán ködösítés, és a háttérben már meg is egyeztek a felek? S mi lesz így hazánkkal, hiszen az Orbán-kormány az egyik utolsó kabinet, amely még mindig kiáll a TTIP mellett?
Rendkívül nehéz lesz legyőzni a neoliberális gazdaságpolitikusok szörnyszülött gondolatát!
Ezt bizonyítja, hogy Sigmar Gabriel vasárnapi tévés interjúja után, amelyben a szociáldemokrata politikus arról beszélt, hogy az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos
„tárgyalások de facto meghiúsultak, mivel mi európaiak nem akarjuk magunkat alávetni az amerikai követeléseknek”,
hétfőn nemcsak az Európai Bizottság (EB) főtárgyalója, Ignacio Garcia Bercero, és vezetőszóvivője, Margarítisz Szkínász, de maga Angela Merkel német kancellár is felszólalt a TTIP védelmében.
„A labda még játékban van”
Szkínász sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a kereskedelmi tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, azonban sikerül haladást elérniük a folyamatban lévő megbeszéléseken. „A labda még játékban van” a TTIP ügyében – fogalmazott. Hozzátette, a tárgyalások kritikus szakaszba értek, ezért fontosnak tartják, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a júliusi uniós csúcson friss felhatalmazást kapott az egyeztetések folytatására a tagállami vezetőktől.”
Megszületőben a nemzetek Európája?
Ezek a politikusok mind a lobbisták markában vannak, ezért a tárgyalások lezárása sem mehet egyik pillanatról a másikra – magyarázta lapunknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik Külpolitikai kabinetjének vezetője.
Az ellenzéki képviselő értékelése szerint a TTIP esetleges (reménybeli) bukásában közre játszik egyrészt az európai politikai klíma megváltozása, amelynek eredményeként már a magországokban is egyre hangsúlyosabbá váltak a globalizáció-, így a neoliberális értelemben vett szabadkereskedelem-ellenes pártok, másrészt egy erőteljes és kritikus civil-összefogás is kovácsolódott, az Atlanti-óceán mindkét partján.
Gyöngyösi emlékeztetett az amerikai elnökválasztás fejleményeire is. A három legerősebb elnökjelöltből kettő, a demokrata Bernie Sanders, és a republikánus Donald Trump kezdetektől ellenezte, hogy Washington földrészeken átívelő kereskedelmi övezeteket hozzon létre, így a Wall Street emberének tartott Hillary Clintonnak is módosítania kellett eredeti támogató álláspontján.
A honatya szerint a TTIP bukása a jelenleg ismert, föderalista, központosított EU-nak a végét is kell, hogy jelentse, helyére pedig a „szerethetőbb”, a nemzetállamok Európájának kell lépnie. Ugyanakkor rövid időn belül nem ez lenne az első politikai pofon, amelyet Juncker-vezetés kénytelen elszenvedni – utalt Gyöngyösi Nagy-Britannia távozására, a Brexitre.
Brexit=kiskapu?
Ha már szóba került a Brexit, kíváncsiak voltunk, hogy London távozása és a TTIP-tárgyalások berekesztése között létezik-e bárminemű összefüggés. Az Iránytű Intézet véleménye szerint elképzelhető:
Ha a TTIP megbukik, akkor mindenképp felmerülhet az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kétoldalú megállapodást köt. Az Egyesült Államoknak ez egyértelműen érdeke lenne és – bizonyos körülmények között – az Egyesült Királyságnak is. Ezek a bizonyos körülmények a Brexit utáni Európai Unió hozzáállását jelentik. Például egy EGT tag Nagy-Britannia, mely továbbra is részesül a tagság jelentette előnyökből, remek tranzit ország lenne egy brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás után mind Európa, mind az USA számára. Ez egyfajta kiskapu lenne, aminek kihasználásával számos olyan termék és szolgáltatás juthatna el új piacokra, mely jelenleg épp a TTIP hiánya miatt szorul ki az amerikai vagy az európai piacról. Így az európai vezetők kényelmes helyzetben lennének. Nem kellene megmagyarázniuk a választóknak, hogy miért mentek bele az egyre népszerűtlenebb TTIP-be, de eközben nem kellene megmagyarázniuk az őket támogató vállalatoknak sem, hogy miért nem szereztek az áruiknak új piacot. Persze ez mind csak hipotézis, egy ilyen forgatókönyv épp annyi problémát okoz, mint amennyit megold. A jogi akadályok mellett ugyanis politikai és gazdasági érdekütközések is megjelennének, nyilvánvalóan – ahogy a TTIP esetében – ebben az esetben is lennének, akik rávilágítanak egy ilyen kétoldalú megállapodás visszás pontjaira.
De vajon megváltozna-e ebben az új környezetben az Orbán-kormány TTIP-pel kapcsolatos politikája? Gyöngyösi Márton ebben a kérdésben nem túl optimista, mint mondta a Fidesz kommunikációjában tetten érhető egyfajta kettős beszéd, amely egyszer támogatja a szabadkereskedelmi egyezményeket (olykor mint egy profi brüsszeli lobbista), máskor pedig szabadságharcot vív az EU-val szemben.
Nincs már támogatója neoliberális szörnyszülött-politikának
Az Országgyűlésben és az Európai Parlamentben mindössze két magyar párt ellenezte kezdetektől a TTIP-tárgyalásokat: a Jobbik és az LMP, ennek megfelelően Ungár Péter, az ökopárt szakszóvivője is optimistán tekintett a jövőbe. Véleménye szerint a TTIP neoliberális támogatói az Atlanti-óceán mindkét partján elvesztették a játszmájukat, mert senkit nem tudtak meggyőzni arról, hogy az egyezmény mögötti szörnyszülött gondolat jó. A TTIP egy releváns kérdésre (miszerint csökken az EU szerepe a globális kereskedelemben) adott nagyon rossz válasz.
Ungár az Alfahírnek leszögezte, hogy a tárgyalások megtorpanása a Juncker-féle Bizottság számára egyértelmű kudarc; jól jelzi, hogy politikailag alkalmatlanok az EU vezetésére. A szakszóvivő abbéli értetlenségének is hangot adott, hogy mit keres még mindig pozíciójában Cecilia Malmström, az EB kereskedelmi biztosa, aki az egyezmény tetőaláhozásáért felelős brüsszeli politikus.
Ungár szerint a TTIP mögött nyíltan kiálló DK-Együtt-Liberálisok társaság nem gondolta végig, hogy tulajdonképpen mit is támogatnak, pusztán automatikus igent mondtak arra, amit a Bizottság kinyilatkoztatott. Ugyanakkor a
„kormányoldal a sunnyogás és a támogatás különböző frekvenciáin szólal meg”
a témában.
A LMP-s politikus úgy látja, tisztáznia kellene a Fidesznek is a véleményét, mert előbb-utóbb Orbán-kabinet lesz az egyik utolsó Európában, amely támogatja még a tárgyalásokat. Emlékeztetett arra is: Orbán Viktor többször kijelentette, hogy a szabadkereskedelem önmagában jó dolog, ennél nagyobb ideológiai megnyilatkozásra nincs is szükség Ungár szerint. Hozzátette:
„a Fidesz politikájának és a neoliberális gazdasági politikának az alapja ugyanaz”.
Civilek győzelme?
A politikusok is rendszerint elismerik, hogy a tudatos civil-társadalmi ellenállás, kívülről történő nyomásgyakorlás nélkül elképzelhetetlen (lett volna) TTIP-ellenes küzdelem, erre rímmel Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programigazgatójának értékelése is. A szakember szerint ugyanis a TTIP Leaks változtatta meg Németországban olyannyira a közhangulatot, hogy még a korábban az egyezmény mellett kampányoló német gazdasági miniszter is most szkeptikusan fogalmazott.
Megijedtek
A Greenpeace hollandiai szervezete több száz oldalnyi titkosított tárgyalási jegyzőkönyvet hozott nyilvánosságra, amely után a francia miniszterelnök kijelentette, a jelenlegi formájában nem támogathatják a megállapodást.
Fidrich Róbert lapunknak elmondta, hogy őt is meglepte Gabriel vasárnapi bejelentése, mert nem látta ennek az előszelét, viszont azt leszögezte: látni kell, a különböző civilszervezetek a mozgolódásukkal fellármázták a sajtót és a közvéleményt, a világ számos pontján több ezres (olykor több százezres) tüntetéseket megszervezve.
A civil nyomásgyakorlásnak is köszönhető, hogy a TTIP kapcsán fel kellett függeszteni a vitarendezési mechanizmusról (ISDS) szóló fejezet tárgyalását két esztendővel ezelőtt, illetve az is, hogy a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) már lezárt szövegében a jogi átfésülés végén lecserélték az ISDS-t a finomított, befektetési bírósági rendszerre (ICS), amely elvileg átláthatóbb eljárásokat feltételez.
Az MTVSZ programigazgatója azonban aggodalmát fejezte a CETA-val kapcsolatban. Elmondta, hogy
„számos olyan véleményt hallani, hogy a vasárnapi bejelentés valójában csak ködösítés, a figyelem elterelése a CETA-ról”.
Fidrich Róbert szerint elképzelhető, hogy most a kanadaiakkal megkötött szabadkereskedelmi egyezményt próbálják jó színben feltüntetni; miközben mindenki hátradől, az Európai Tanács a háttérben ratifikálja a szöveget.
Nem tudni, mi a magyar álláspont
A német szociáldemokrata párt szeptember 12-én hozza meg a hivatalos álláspontját a CETA-ról. Érdekes egybeesés, de a tervek szerint pont aznap kezdődik meg az ülésszak a parlamentben – amely során a magyar képviselőknek is dönteniük kell a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezményről.
(Kérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy fenntartják-e korábbi álláspontjukat?).
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
