Akár egy új roma közép-európai együttműködés alapja is lehet az a szándéknyilatkozat, amit szerdán írt alá a román és a szlovák cigánykirály egy szentendrei kaszinóban. Ott voltunk a rendezvényen, ahol a cigány közélet bizakodó szereplőit és magukat a „királyokat” kérdeztük a megállapodáshoz fűzött reményeikről.
Diszkófények villódznak szerda délelőtt egy kaszinóban Szentendre külvárosában. A terembe lépőket gyümölcstáltorony fogadja, a terített asztalok hidegtálaktól roskadoznak. Mégis sokkal több érdeklődőt vonz, ami a terem hátsó traktusaiban történik éppen: két tagbaszakadt, öltönyös, pecsétgyűrűs cigány ember átöleli egymást. Egyre erősödő taps és hangos éljenzés. A fókuszban álló személyek ugyanis nem akárkik: Robert Botos, Szlovákia, illetve Dorin Cioaba, Románia cigánykirálya.
Északi szomszédunk cigányainak királyát két évvel ezelőtt választották meg a szlovákiai vajdák. Pontosabban „megvitatták, hogy ki is legyen a vezérük”. Ezt már a Conradóként és Robert Botos első minisztereként, valamint egyetlen tanácsadójaként bemutatkozó férfi magyarázta el a Magyar Nemzetnek. Dorin Cioaba viszont örökölte címét: édesapja, Florin Cioaba 2013-ban hunyt el, így azóta Dorin a román romák és „a cigányok nemzetközi királya”.
Ők és a hazai roma közélet számos szereplője azért jött el a szentendrei Dunakorzóra, hogy szándéknyilatkozatot írjanak alá a kelet-közép-európai roma népesség felzárkóztatása, hátrányos helyzetük enyhítése, valamint közös oktatási koncepciók kidolgozása céljából. Aláírtak ezenkívül egy együttműködési nyilatkozatot is az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamarával. Ennek elnöke, Barát Tamás elmondta: ők nem ígérik senkinek, hogy biztosan üzletet köthetnek az Egyesült Államokban, csak azt vállalják, hogy egyfajta „házasságközvetítőként” leültetik egy asztalhoz a feleket. Beszámolt róla, hogy a szentendrei találkozón megkeresték egy kifejezetten cigány „tematikájú” ötlettel is: jelesül azzal, véleménye szerint van-e rá lehetőség, hogy a Somnakaj című musicalt vagy roma sorsjátékot a tengerentúlra is eljuttassa a kamara.
Az ezt követő köszöntők és felszólalások már a terem közepére összehúzott nagy, közös asztalnál, ebédhez készülődve hangzottak el. Elsőként Dorin Cioaba szólt: lováriul megfogalmazott mondandójába román szavakat is kevert, ennek, valamint mosolyának köszönhetően egészen kedélyesnek tűnt. Pedig kemények voltak a szavai: arról beszélt, „nemcsak azért jöttünk, hogy együnk, igyunk”, hanem mert 25 évnyi kudarc után itt az ideje a térségbeli összefogásnak és az egységes fellépésnek, mert a cigány gyermekek jövője a tét, ezért meg kell nyitni az Európai Unió kapuját a romák előtt. Mikor pedig beszédében odáig ért, imádkozni fog azért, hogy egységes és erős legyen a cigányság, akkor a vele szemben ülő Száva Vince roma jogvédő felkiáltott: – Ámen! Robert Botos, a szlovák cigánykirály is az összefogást és a kirekesztés elleni fellépést szorgalmazta, mielőtt „visszakergetnek minket az erdőbe”. Román kollégájához hasonlóan ő is elítélte azokat, akik a saját zsebüket tömték a cigány ügyre szánt pénzekből, pedig ahogy a kassai cigánykirály fogalmazott: – Isten előtt sem jó, ha ellopják a cigányok vagyonát! Botos összevont szemöldökkel, határozott mozdulatokkal gesztikulált, de hatalmas aranymedálja egyszer sem rezzent meg a nyakában.
A két vezető beszéde alatt a roma közélet hazai szereplői és a rendezvény vendégei kis társaságokba tömörültek, így hallgatták, amint egy-egy spontán szinkrontolmács lováriból fordít. Az ebéd után következett a szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása. Ehhez Vitéz Farkas Ferenc, a berhidai cigány kisebbségi önkormányzat elnöke hozta a tollat. Az ünnepélyes aktus előtt bejelentette, ezzel a tollal írták alá a kubai rakétaválságot lezáró egyezményt. Farkas egy árverésen jutott hozzá.
A megállapodást magát Nagy Sándor, Tarlós István budapesti főpolgármester roma ügyekért felelős megbízottja történelminek nevezte, hangsúlyozva, hogy ilyen „huszonöt, de inkább harminc éve nem történt”. Kérdésünkre elmondta azt is, a megállapodás egyáltalán nem valami vagy valaki ellen jött létre, sokkal inkább olyan alap, amely egyfajta „cigány visegrádi négyeknek” lesz tekinthető a későbbiekben. A megállapodás egyébként több térségbeli ország roma szakembereinek és civil szervezeteinek érdeklődését felkeltette, csatlakozási szándékukat már jó néhányan jelezték.
A rendezvénytől és az általános alapelveket lefektető megállapodástól persze mindenki mást vár. Abházi József, a Newi Zor, azaz az Új Erő roma szervezet elnöke szerint akár „a cigány középosztály” megteremtése felé tett első lépésként is értékelhető. Szerinte létrejöhetne például egy úgynevezett roma szem elnevezésű kezdeményezés, vagyis olyan mentorhálózat, amely folyamatos konzultációval és koordinációval juttathatná munkához a cigányokat, illetve felügyelné, hogy ne folyjanak el a támogatások, források. – Ha ez elmarad, akkor marad a közmunka, abból pedig nem lesz felemelkedés, csak nyomor – mondja Abházi József.
A szervezet alelnöke, Balog József nagyot sóhajt, amikor arról kérdezzük, miben hozhat változást az elmúlt 25 év kudarcos roma politikája után a szerda délután aláírt szerződés. – Ez az első olyan nemzetközi kezdeményezés, amely nem az államtól vagy államoktól várja el a segítséget, hanem a piacokat nyithatja meg, és ez jelentős különbség – mondja végül Balog.
A megállapodással kapcsolatban a két cigánykirály lapunknak azt emelte ki, a cigányok egységének erősítésén túl olyan fiatalok képzésére van szükség, akik Brüsszelben is meg tudják értetni magukat. Beszélgetésünk úgy zajlott, hogy a két király válaszát két tolmács, Conrado és Jamie fordította. Mikor az interjú véget ért, Jamie még egy dolgot tartott fontosnak közölni a királyokról: – Mindketten rendkívül vagyonos, tekintélyes emberek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
