Nem tudtak a kérdéses szabálypontról, vagy tudatosan vállalták a diszkvalifikálást?
Napokkal a szóban forgó versenyszámok futamai után derült ki – jóllehet az olimpia honlapján azonnal megjelent a dsq, azaz disqualified, magyarul kizárva szó –, hogy a riói játékokon mindkét magyar férfi gyorsváltó eredményét törölték. A szövetség azonban hallgatott a történtekről.
No, nem mintha bármiféle gyakorlati jelentősége lenne a blamázsnak – hiszen a 4×100 m-es egység tizenkettedikként, a 4×200 m-es tizenhatodikként, vagyis tökutolsóként, a többiektől majd’ fél uszodahosszal lemaradva esett ki –, mégis illett volna tájékoztatni a közvéleményt a kizárásról, illetve annak okáról.
Merthogy nem arról van szó, hogy rosszul váltott volna valaki, korábban ugrott volna be a vízbe, mielőtt a társa megérintette volna a falat, esetleg másféle technikai szabálytalanságot követtek volna el. Sokkal prózaibb oka van a diszkvalifikálásnak: a szóban forgó összeállításban ugyanis egyik váltót sem indíthatta volna el a magyar szakvezetés.
A történet megértéséhez egy kicsit vissza kell mennünk az időben. Mint köztudott, minden idők legnépesebb, 36 tagú magyar úszócsapata utazott ki Rióba, amelyben bőséggel akadtak olyan gyorsúszók, akiknek a csapatba kerülését látva jó néhány szemöldök felszaladt a honi uszodák környékén. Mindegy, az volt a mantra, hogy a megfelelő számú edző kiutaztatása kedvéért van szükség ekkora létszámra, ezért nevezték be Holló Balázst (Eger), Márton Richárdot (Budafóka), Gyárfás Bencét (Győr), Reményi Ármint és Pulai Vincét (mindkettő Kőbánya) – valamennyiüket a két váltó tartalékaként.
Igen ám, csakhogy a nemzetközi szövetség, a FINA szabályzatának 9.3.6.2-es pontja kimondja, hogy azok a versenyzők, akiket a váltó tartalékaként neveztek, kötelesek valamilyen számban (legyen az a váltó vagy valamelyik egyéni szám) rajthoz állni és konkrétan versenyezni!
Csakhogy a fent említett öt úszó nem versenyzett egyéni számban, így hát „kötelező” lett volna nekik a váltóban vízbe ugrani a diszkvalifikálást elkerülendő. Ezzel szemben a végül 3:15.21 perces országos csúccsal a 12. helyen végző 4×100 m-es gyorsváltónk összetétele az alábbi volt: Kozma Dominik, Bohus Richárd, Takács Krisztián, Holoda Péter.
A megmosolyogtató időeredménnyel (7:18.51 perc) sereghajtó 4×200 m-es staféta pedig így állt fel: Kozma, Kis Gergő, Grátz Benjámin, Bernek Péter.
A FINA azonnal lépett is, a swimmingworld.com honlap tájékoztatása szerint ki is zárta mindkét váltót, ennek híre azonban nem jutott el Magyarországig. (Szövetségünk illetékesei hallgattak a történtekről.) Így az országos csúcs sem hitelesíthető…
Megkérdeztük Sós Csabát, a MÚSZ itthon tartózkodó – televíziós szakkommentátorként tevékenykedő – szakmai alelnökét, mit szól a különös esethez.
„Arról szó sincs, hogy ne lettünk volna tisztában a kérdéses FINA-szabályponttal, éppen ezért az volt a terv, hogy az öt fiút szerepeltetjük a két váltó selejtezőjében. Amikor a küldöttségünk kiutazott, még így váltunk el. Fogalmam sincs, miért változott a koncepció. Már csak azért is furcsállom a fiatalok mellőzését, mert azt az időt, amit a 4×200-as váltónk Kozmával, Kissel, Grátz-cal és Bernekkel teljesített, ők is simán megúszták volna. Döntőbe kerülésre pedig egyik stafétának sem volt mákszemnyi esélye sem…”
Így hát nagyon úgy fest, hogy a fent említett öt úszónk eleve turistának utazott ki Rióba. Amiért persze a legkevésbé sem őket kell hibáztatni.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
