Az ellenzék által szervezett tüntetések, valamint a kül- és belföldi média támadásai ellenére a Jog és Igazságosság még mindig magas támogatottsággal rendelkezik a közvélemény-kutatások szerint. A jelenség főképpen annak köszönhető, hogy a párt eltávolodott a korábbi kormányok által követett neoliberális gazdasági irányzattól.
A nyári szünet előtt a Jog és Igazságosság (PiS) rekordnépszerűséget ért el. Jelenleg egy kicsivel rosszabbul áll, a parlamenti választások eredményéhez képest néhány százalékkal csökkent a támogatottsága (tavaly 37%-on állt).
Mindamellett továbbra is sokkal népszerűbb, mint az ellenzéki csoportok. A kormányzat ellenfelei közül a Polgári Platform (PO) és a Nowoczesna a legnépszerűbb, a szavazók 18%-ának támogatásával.
Távolodás a neoliberalizmustól
A PiS az elődeihez hasonlóan törekszik a vállalkozáspárti megoldásokra, de a jelenlegi gazdasági modelltől el akar távolodni.
Lengyelországban egyre elfogadottabb az az elképzelés, hogy az olcsó munkaerővel az országba csábított külföldi vállalkozások keretében működő egyszerű termelőüzemek ideje lejárt, és a koncepcióban rejlő gazdasági lehetőségek kimerültek.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes és fejlesztési miniszter az innovációra és az ipar átalakítására épülő tervet nyújtott be, emellett a vezetők a Kínával való együttműködéshez és az Új Selyemút beruházásban való részvételhez is nagy reményeket fűznek.
Eközben a választókat elsősorban az életkörülmények közvetlen javulása érdekli.
Ebben a tekintetben az „500+” program a legjelentősebb, amely keretében minden család havi 500 zloty-t (kb. 36 000 Ft-ot) kap a második és minden további gyermek után. Ez a juttatás elsősorban a többnyire szegénységben élő lengyel nagycsaládosok számára kedvező. A jövő évben 2000 zloty-ra emelkedik a minimálbér (kb. 144000 Ft).
Ez az összeg a munkáltatók és a munkavállalók közötti, az előző kormányzat idején csak papíron létező Társadalmi Párbeszéd Kerekasztal keretében folytatott tárgyalások során került meghatározásra. A PiS-kormány másik fontos lépése a munkavállalók helyzetének javítása az Állami Munkafelügyelet jogköreinek bővítésén keresztül.
Ez a szervezet most már komoly büntetéseket szabhat ki a munkaügyi szabályokat megszegő és feketemunkásokat alkalmazó cégekkel szemben. A PiS növelte a gazdagok adóit is, ami az előző kabinetnek nem állt érdekében. Emellett Beata Szydlo kormánya az adómentesség körét is bővíteni akarja.
Gyenge ellenzék
Az ellenzék nem tud komoly lehetőséget felmutatni a szavazók számára, inkább a saját táborán belüli vitákkal van elfoglalva, éppúgy, mint Magyarországon. A PO-t belső konfliktusok terhelik, a Nowoczesna, vezetőjének inkrimináló kijelentései miatt elvesztette a lendületét, a Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) a politikai párttá alakulással van elfoglalva, az Európai Bizottság pedig elvesztette az érdeklődését Lengyelország iránt.
Ugyanakkor az ellenzék a kormány gazdaságpolitikájára sem tud reagálni.
Az emberek szemében a PO az utóbbi nyolc évben tapasztalt, a gazdagokat a szegényebb rétegek rovására támogató politikával, valamint a közszolgáltatások csökkenésével kapcsolódik össze. A Nowoczesna vezetőjét, Ryszard Petru-t, a banki érdekek felé hajló politikusnak és Leszek Balcerowicz közgazdász követőjének tartják.
Utóbbi Bokros Lajos lengyel megfelelőjének tekinthető.
Balcerowicz politikájának főbb következményei:
a nemzeti vagyon kiárusítása bagóért, hiperinfláció, munkanélküliség, a lengyel gazdaság gyarmatosítása külföldi vállalatok által, amelyek együttesen a gazdaság fatális állapotához vezettek.
Petru-t elsősorban a nagyvárosi elit támogatja, így az átlagszavazó számára nem elég vonzó, a legnagyobb médiaorgánum által folytatott személyes népszerűség-növelő kampánya ellenére sem. Emellett a PiS-kormányt a demokratikus elvek háttérbe szorításával vádló ellenzék korábban mindent megtett azért, hogy Lengyelországban ne jöjjön létre a most olyannyira hiányolt civil szerveződés.
Az évek során az 1989 óta folytatott politika elleni tüntetéseket nemzetellenesnek minősítették, a jelenlegi ellenzék pedig tiltakozott az ellen, hogy a politikát kivigyék az utcára. Így nehéz nem észrevenni ugyanezen csoportok képmutatását, amint utcai tüntetéseket akarnak szervezni.
A kormány hibái
A kormányzó párt ugyanakkor számos hibát követ el.
Az állami tulajdonban lévő vállalatokat és médiát érintő személycserék valóban rendkívül mélyrehatóak és a kormány sokszor nem veszi észre, hogy az elbocsátottak között kiváló szakemberek is vannak, akiket nem feltétlenül a Tusk-kormány közvetlen politikai érdekeinek megfelelően neveztek ki.
Az utóbbi napokban a PiS-t és Andrzej Duda elnököt sok kritika érte a frankhitel-károsultak szervezete részéről (mellesleg a svájci frank alapú hitelezést Petru folyamatosan dicsérte, amikor a fősodratú médiában gazdasági szakértőként jelent meg), amelynek a vezetője ismert újságíró, aki a PiS színeiben indult a legutóbbi parlamenti választásokon.
A PiS által jelölt elnököt azzal vádolják, hogy a megoldási csomagja elsősorban a bankok számára kedvező.
Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a svájci frank alapú hitelek Lengyelországban nem voltak olyan népszerűek, mint Magyarországon, ezért nem is váltak ugyanolyan átfogó nemzeti problémává. Komoly vita alakult ki a kormánytagok fizetésemelésére irányuló javaslat körül is, amelyet végül a PiS vissza is vont.
A megoldás ellenzői természetesen erősen populista kritikát fogalmaztak meg a bulvármédiában, és könnyen belátható, hogy az alacsony kormányzati fizetések miatt nehéz szakembereket szerződtetni a különböző minisztériumokhoz.
A kormány szociális politikájával kapcsolatban ugyanakkor optimisták lehetünk, főleg mivel a PiS nem kötődik az üzleti körökhöz és nem élvezi az oligarchák támogatását, valamint a kormánypárt politikusai nem igyekeznek személyes szeszélyeiket kielégíteni. A felcsúti kisvasúthoz hasonló beruházásokat aligha indítanak.
Maurycy Mietelski
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
