Két héten belül elkezdődhet a szerbcsernyei templom felújítása; a veszélyeztetett bánsági katolikus templom rendbetételére tízmillió forintot szánt a magyar állam. A szerbiai, részben magyarok lakta települések templomainak pusztulására a Magyar Patrióták Közössége hívta fel a figyelmet még két éve. Ennek hatására a nemzetpolitikai államtitkárság biztosított forrást az épületek állagmegóvására. A püspök, Német László szerint azonban a hívő közösség nélküli templomok előbb-utóbb úgyis ledőlnek.
A szerbcsernyei templom ledöntését két évvel ezelőtt határozta el a nagybecskereki püspökség. Szó volt arról is, hogy a módosi és a párdányi római katolikus templom is sorra kerülhet, mert a gyülekezetek megfogyatkoztak, és rossz állapotúak az épületek.
Három szerbiai településről van szó, amelyek lakossága, köztük a magyarok száma is egyre csökken. Párdányban nagyjából tucatnyi katolikus él, ezért még az elmúlt években is magyarul miséztek itt. Szerbcsernyén 162 a magyarok száma, a nagybecskereki püspök, Német László elmondása szerint azonban nagy részük nem gyakorló katolikus. Módoson viszont még mindig nagyjából ötvenen látogatják a magyar nyelvű szentmiséket. Bár döntés csak a szerbcsernyei templom ledöntéséről született, a többi templom lebontásáról csupán tárgyalt a papi szenátus, mégis nagy visszhangot kapott a lista. Miután a Magyar Patrióták Közössége felfigyelt a döntésre, a történet bejárta a sajtót, és a nemzetpolitikai államtitkárság a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a Teleki László Alapítvány szakmai közreműködésével biztosított tízmillió forintot a templomok felújítására.
A szerbcsernyei templom mostani felújítása a pusztulás megállítására lesz elég, egy időre biztosíthatja a templom fennmaradását. A teljes felújításra 75-80 ezer euróra lenne szükség – ezt úgy becsülték meg, hogy a nagyjából kétszer ekkora, szomszédos magyarcsernyei templom rendbetétele került kétszer ennyibe.
A püspök több templomfelújításról számolt be az elmúlt időszakból, ezeket részben szintén a magyar állam támogatta. Olyan templomokról volt szó, ahol a fentieknél sokkal nagyobb a hívő közösség. A püspök elmondása szerint ha racionálisan szemléljük, „egy néhány fős közösséggel nincs sokkal kevesebb munka, mint egy pár száz fős gyülekezettel”. A civil szervezet viszont más véleményen van: szerintük a templomok az utolsó közös viszonyítási pontot jelenthetnék a helyi magyar közösségeknek. Az 1804-ben felszentelt, késő barokk párdányi templomon csak kisebb állagmegóvási munkákat végeztek. A püspök elmondása szerint a templom felújítását az egyházmegye nem szorgalmazta, mert a településen nincs katolikus hívő. – Ha egy cserép leesik, vissza fogjuk tenni, de az ilyen, hívő közösség nélküli templomok előbb-utóbb úgyis ledőlnek – vélekedett a püspök.
Fotó: Magyar Patrióták Közössége
A szerbcsernyei templomot a civilek nemcsak építészeti értéke miatt tartották fontosnak (1808-ban épült, 1868-ban nyerte el mai formáját), hanem azért is, mert itt is élnek magyarok, ráadásul jóval többen, mint Párdányban, de mivel kevesen gyakorolják a vallást, a mise így itt szerb–horvát keverék nyelven folyik. A templom eredetileg német és magyar híveket szolgált, 1908-ban magyar nyelvű emléktáblát is emeltek fennállásának századik évfordulója alkalmából.
A módosi templom sorsa továbbra is kérdéses. A püspök szerint ha lesz politikai akarat, megtörténhet a templom felújítása, amelynek szerinte „különösebb művészettörténeti értéke nincs, viszont szép épület”. A templom egyébként olyannyira nem értéktelen, hogy hivatalosan is műemlék, így a lebontása a jog szerint fel sem vetődhet, ha csak nem kerül életveszélyes állapotba – amire néhány éven belül komoly esély van, ha senki nem lép közbe az 1911-ben épült neogótikus épület érdekében. Ennek a templomnak a felújításáról egyelőre nem született döntés.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
