Állandó éjszakai üzemmódra állítják testüket egyes halak, hogy megbirkózzanak a globális felmelegedés okozta változásokkal az óceánokban.
Az emberi tevékenység miatt keletkező szén-dioxid, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésével kerül a levegőbe, vízzel keveredve gyenge savvá válik, amely károsítja a tengeri élővilágot, tovább rontja a globális felmelegedés hatásait. A szén-dioxid szintje normális esetben éjszaka a legmagasabb, a napsütéses órákban pedig csökken, amikor az algák, a tengeri fű és más növények elnyelik a szén-dioxidot, hogy energiát állítsanak elő.
Az ausztráliai Nagy-korallzátonyánál élő halfaj, a tüskés chromis (Acanthochromis polyacanthus) a kutatások szerint úgy alkalmazkodik a megnövekedett szén-dioxidszinthez, hogy olyan utódokat hoz létre, amelyeknek a belső órája rugalmasabb, így jobban alkalmazkodik a savasodáshoz.
Alkalmazkodás a savasodáshoz
Timothy Ravasi, a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, a szaúd-arábiai Abdullah Király Természettudományi és Műszaki Egyetem szakértője szerint „úgy tűnik, a toleráns utódok biológiai órája úgy viselkedik, mintha mindig éjszaka lenne”.
A kutatók vizsgálataik során olyan elsavasodott vízben neveltek halakat, amely becsléseik szerint a következő évtizedekben várható lesz a tengerekben és megfigyelték az állatok fehérjéinek változásait. Philip Munday, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa elmondta, eredményeik „jó híreket” jelenthetnek, hiszen arra utalnak, hogy a halak képesek lehetnek arra, hogy alkalmazkodjanak a savasodáshoz.
Hozzátette, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, milyen mértékben öröklődnek az előnyös gének. Ráadásul számos olyan más tényező is köthető a klímaváltozáshoz, amely néhány halat arra késztet, hogy ne szaporodjon – ilyen például a víz hőmérsékletének emelkedése.
Megváltozik az élővilág viselkedése
2014-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) megállapította, hogy az „óceánok savasodása jelentős kockázatot jelent a tengeri ökoszisztéma számára”, ha az ember által teremtett üvegházhatású gázok kibocsátása közepesről magas szintre emelkedik.
A savasodás például megnehezíti a kagylóknak és rákoknak, hogy páncélt növesszenek, emellett megváltoztathatja a halak viselkedését a cápáktól kezdve a lazacokig.
Csatolt_cikkek: Olvasta már?Megvan a felelős az Antarktisz gleccsereinek visszahúzódásáértRossz hír a globális felmelegedés frontjárólA 31 évnél idősebbek tudják csak igazán, milyen a globális felmelegedésRovatok: TudományTelepülés: VilágCímkék: tudomány, kutatás, állatvilág, halak, tüskés chromis, savasodás, éghajlatváltozás, globális felmelegedés, óceánForrás:
MTI
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
