…Nem utolsó probléma az Ön meghasonlott zsidó jezsuitasága. Hiszen jezsuitaként a modernizálás, a világ és a tanítás közelebb hozatalában mesterkedik, de zsidóként, a zsidó logikájának tudhatóan úgy gondolkodik, hogy egy kicsit az Isten is alkalmazkodjon a világhoz. Nos, itt van az a pont, amelynél eltér a katolikus-katolikus, és a zsidó-katolikus logika, és amely megosztó és romboló lehet az egész világegyházat tekintve…
Nyílt levél Ferenc pápának
Szentséged!
Tudom, nevetségesnek tűnik, hogy egy magyarországi író tollat fog azért, hogy Önnek a legmélyebb alázatossággal esdeklő levelet írjon. Mégis nyugodtabb a lelkem, ha megírom, s reménykedem, hogy elolvassa egyszer… Mert amiről írni szándékozom, az nem egyszerű köszöntő, nem jókívánságokkal teli üdvözlet, hanem könyörögve kérés. Könyörgés az Egyház, a hívek és a világ békéje érdekében. Könyörgés azért, hogy ne folytatódhassék az Egyház megosztása, hogy Ön visszavonultan, önmagával és Istennel békében élhessen.
Ön nem rossz, nem bűnös ember, csak nem európai és nem katolikus, bár megpróbál minden áron azzá válni. Szentséged e törekvése azonban a visszájára fordult. Véleménye bizonyos dolgokról, meglátásai, politikai megnyilatkozásai megfelelnek egy bizonyos szűkebb régió vagy országot jellemző érseki véleménynek, de semmiképpen nem mondhatja el ugyanazokat a gondolatokat, mint a római egyház feje.
Ön rosszul méri fel saját helyzetét és az Egyház önhöz való viszonyát. Mert az Egyház nem Ön és a bíborosi kar, hanem a hívő nép. Ön egy jól kitervelt úton jár, egy mérnöki pontossággal megtervezett programot hajt végre, s lehet nem is érzékeli, hogy mekkora kárt okoz mindezzel. Hiszen nem Ön tervezte el, amit tesz, és amit tennie kell, hanem mások. Jóakaratúnak tűnő partnerek, akik Önt meggyőzték arról, hogy mi a jóma Európának és milyenné kell lennie az Egyháznak az Ön pontifikátusa alatt. Ezek az emberek azonban nem jó emberek, s lehet, hogy Önnek jó partnerei, de Istennek és keresztény népének semmiképpen sem azok.
Miért nem látja Ön mindezt? Mert nem láthatja. Ön egy dél-amerikai ország érseke volt, amely országnak speciális gondjai, problémái vannak, amelyek távol állnak Európa problémáitól. Az argentin zsidó közösség nem olyan telhetetlen, kapzsi és gyűlölködő, mint az európai és amerikai liberális zsidó közösség. Ön az ottani zsidó közösséggel remek viszonyban volt, hiszen Önt is kötik családja zsidó hagyományai, s így eleve közelebbinek érzi magát a zsidósághoz, ami nem baj, amíg nem pápaként csókol kezet egy milliárdos zsidó bankárnak. Ön menekült szülők gyermeke, tehát a menekült szó, és a hozzá tartozó fogalom egészen mást jelent Önnek, mint azoknak, akik őslakosként és békében élnek és szeretnének élni saját hazájukban. Ön tehát sem európaiként, sem egészen katolikusként, sem egyházfőként nem tud gondolkodni, de bizalommal van azok iránt, akik irányítják uralkodását, akik megtervezik útjait, akik pápaként a Ferenc nevet javasolták felvenni Önnek, jezsuitasága ellenére. Hiszen lehetett volna Ignác is a pápaságban… ám az a név nem annyira ismert, s főként nem annyira szimpatikus a nemzetek számára, mint krisztus szegénykéjének, Assisi Szent Ferencnek a neve.
Ön jó ember, a saját közegében, saját országában, ha önállóan és saját gondolatai szerint cselekszik, dolgozik. Hiszen Önt ott szerették, elfogadták, megfelelőnek tartották nézeteit és az országos bajok megoldásában tett erőfeszítéseit, a szegények és elesettek javára tett cselekedeteit.
Pápaként azonban Ön egészen rosszul szerepel. Megoszt, rossz tanácsadóinak szája íze szerint politizál, ráhúzza a világra Argentína bajait, s azoknak a bajoknak a megoldását igyekszik európai megoldásként elfogadtatni. A migránsokat és a terroristákat összekeveri az argentin szegényekkel, és azokkal, akik mint az Ön családja is, a náci zsidóüldözés elől menekültek egy másik világba.
Nem utolsó probléma az Ön meghasonlott zsidó jezsuitasága. Hiszen jezsuitaként a modernizálás, a világ és a tanítás közelebb hozatalában mesterkedik, de zsidóként, a zsidó logikájának tudhatóan úgy gondolkodik, hogy egy kicsit az Isten is alkalmazkodjon a világhoz. Nos, itt van az a pont, amelynél eltér a katolikus-katolikus, és a zsidó-katolikus logika, és amely megosztó és romboló lehet az egész világegyházat tekintve. Mert nem a megváltoztathatatlan jézusi törvényeket kell módosítani, hanem a világot kell evangelizálni újra és újra. Nem lehet az abortuszt megengedni, a válásokat természetesként megítélni, a terroristát menekülnek hazudni – még ha jó szándékkal is. Ön meglátogatja a világ legszegényebbjeit, és legprimitívebbjeit – s ezt rájuk nézve nem lenézőleg mondom –, mert Önnek az a fontos, hogy tömegek hallják mondandóját, tévhiteit, a katekizmussal szembemenő sajátos véleményét. S mindezt Öntől háromféle hívő ember fogadja el: a tanulatlan primitív, a rajongó fiatal, s a pápát mindenekfölött tisztelő, és mondandóját a Szentírással és a Katekizmussal össze nem egyeztető egyházi személyek. A gondolkodó emberek, és ma már egyre több pap és püspök inkább retteg az Ön működésének következményeitől, semmint kiállna amellett.
Kérve kérem Önt, fejezze be pápai működését és kövesse nagy elődje, XVI. Benedek példáját. Mondjon le a pápai trónról és adja át helyét annak, akit a Szentlélek sugallatára, nem pedig politikai és pénzügyi lobbik megrendelésére választ a konklávé. Ha csak azt nézi, mint az egyház feje, hogy megosztja, gyűlölködésre serkenti és elfordítja Krisztustól a hívek millióit, már ez is elég indok volna az önvizsgálatra és a lemondásra, hiszen évszázadok óta nem volt efféle rossz közérzete a hívek seregének a pápa miatt. És ezt Önnek is tudnia kell. Ha nem mond le, igazolja azokat, akik Önt egy elvetemült egyházrombolónak tartják. Pedig Ön csak áldozata egy világpolitikai küzdelemnek. Kérem, ne megbízói, partnerei érdekeit, hanem Krisztus egyházának jövőjét nézze, vonuljon vissza és imádkozzék a hívő népért, hogy amit Ön és tanácsadói három év alatt megrontottak, azt a Szentlélek hozza helyre a fejekben és a lelkekben. Imádkozzék azért is Szentséged, hogy bocsánatot nyerjen a sorozatos megbotránkoztatásért, amelyeket pápasága alatt elkövetett gyermekek és felnőttek rovására egyaránt.
Ön Argentínában jó ember, de egyházfőként rombol, és lelkeket öl meg pontifikátusa alatt. Kérem ezért Szentségedet, mondjon le hivataláról és engedje a hívő népnek, hogy ne haraggal legyen Ön iránt, hanem tiszta szívvel imádkozhassék Önért. Sajátjait, ott Argentínában pedig, örvendeztesse meg azzal, hogy visszatér hozzájuk, s gondjukat viseli, mint pápasága előtt. Mert Ön olyan, mint az aranyhal… a vízben (Argentínában) csodálatra méltó, ám, ha kiveszik élőhelyéről és szárazra kerül (Vatikán) elpusztul, és utána bomló teste (megosztó politizálása és rossz kormányzása) betegséget terjeszt. Kérem, ne engedje, hogy a Sátán kihasználja a távolságot és másképpen gondolkodást Argentína és Európa között, s az Ön argentinságát méregként permetezze szét a világegyházban, amelynek központja Róma, amely város Európa is egyben.
Könyörgöm Önnek szeretettel: – Isten keresztény népének békéje érdekében távozzon Szentséged a pápai trónról azzal az alázattal, amellyel pápai nevének eredeti viselője, Assisi szentje, a szegények atyja, Szent Ferenc levetette gazdag, de hitetlen polgári mivoltát, és Istennek áldozta további életét. Mentse meg Szentséged távozásával Európát és a Római Katolikus Egyházat!
Krisztusban méltatlan fia:
2016. augusztus 4.
Stoffán György író
Kárpát-medence, Európa
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
