„A németek sem nálunk, sem még egy sor más megszállt, elfoglalt országban nem adtak semmiféle parancsot a romák üldözésére. A nyilas hatóságok csak 1944 novemberében tereltek néhány ezer cigányt a komáromi Csillag-erődbe. Ott kiválogatták az öregeket, betegeket, a kisgyerekes anyákat gyerekeikkel, csecsemőikkel, és őket szabadon engedték.”
HVG megkereste a vészkorszakkal foglalkozó történészt, Karsai Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem professzorát. Karsai elmondta:
„Csak a munkaképes férfiakat és nőket vitték ki a Nagynémet Birodalomba. Szerveztek még körülbelül 4-5 cigány katonai munkaszázadot is, ezek további sorsa ismeretlen, valószínűleg dolgoztatták őket is a határ menti erődítmény-rendszeren.”
„A cigány holokausztról szóló könyvemben kb. 10 ezerre becsültem a cigány voltukért valamilyen üldöztetést szenvedettek számát, a meggyilkoltakét körülbelül 5 ezerre. Azóta, hogy a könyvem megjelent, a Yad Vashem Archives Magyarországi Kutatócsoportja vezetőjeként munkatársaimmal együtt körülbelül 4 millió eddig nem ismert levéltári dokumentumot tártunk fel az 1938-1949-es korszakból. Ma már inkább hajlok arra, hogy becslésemet lefelé módosítsam: körülbelül 5-8 ezer lehetett az üldözöttek és mintegy ezer fő a halottak száma.”
Arra a kérdésre pedig, hogy adtak-e parancsot a németek a romák üldözésére, Karsai közölte: „A németek sem nálunk, sem még egy sor más megszállt, elfoglalt országban nem adtak semmiféle parancsot a romák üldözésére. A nyilas hatóságok csak novemberben tereltek néhány ezer romát a komáromi Csillag-erődbe. Ott (ellentétben a zsidó holokauszttal) kiválogatták az öregeket, betegeket, a kisgyerekes anyákat gyerekeikkel, csecsemőikkel, és őket szabadon engedték. Csak a munkaképes férfiakat és nőket vitték ki a Nagynémet Birodalomba. Szerveztek még körülbelül 4-5 cigány katonai munkaszázadot is, ezek további sorsa ismeretlen, valószínűleg dolgoztatták őket is a határ menti erődítmény-rendszeren.”
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
