Hogyan néz ki a puccs után a török hadsereg? Elképzelhető-e egy újabb puccskísérlet a közeljövőben? Hogyan érzik magukat most az erdogani politikát ellenzők, és hogyan viszonyul a történtekhez a kurd kisebbség? Néhány kérdés, amely meghatározhatja Törökország következő hónapjait, s amelyekre két ismert török újságíró válaszolt lapunknak.
Alaattin Kilic, a brit Channel 4 jelenleg Isztambulban tartózkodó tudósítója szerint a törpe kisebbséget képviselő puccsistákon kívül két csoport különíthető el a török hadsereg tisztikarán belül. Egy részük lojális Erdoganhoz, a másik csoportról ugyanakkor csak annyi mondható el, hogy elutasítják az államcsínyt mint megoldást.
Tarik Demirkan, a török hírekre szakosodott Türkinfo magyarul is jól beszélő főszerkesztője arra emlékeztetett, hogy Törökország hadserege mindig egy a maga törvényei szerint működő, „önjáró” rendszert alkotott, amely így mindig fenyegette az aktuális politikai rezsimet. Az elmúlt hatvan év alatt történt négy puccs és két puccskísérlet is ezt bizonyítja. Közismert, hogy a török hadsereg a Kemal Atatürk-féle örökség őrzőjének tartja magát. Ez sokáig alkotmányos passzusként is szerepelt az alaptörvényben. „Az Erdogan-érában talán a legjellemzőbb törekvés az volt, hogy a választott elit megpróbálta a hadsereg ellenőrző szerepét lerázni magáról. Sok tábornokot nyugdíjaztak, és perek indultak, amelyekben hamis bizonyítékok alapján ítéltek el katonákat. Ebben a törekvésben az első időben Erdogan és Fethullah Gülen együttműködtek. A köztük keletkező konfliktus után szétváltak útjaik, de addigra sok gülenista káder bekerült az állami apparátusba és a hadsereg felső köreibe is. Erdogan és Gülen szakítása után a jelenlegi államfő kibékült a hadsereg addigra meggyengült vezetésével, hogy együtt tudjon működni Gülenék ellen, de tulajdonképpen mind a két tábor megmaradt a hadseregben” – foglalta össze a belső viszonyokat Tarik Demirkan. A főszerkesztő hozzátette: a hadsereg felső vezetése nem vett részt a puccskísérletben, de ez korántsem jelenti azt, hogy teljesen lojálisak volnának Erdoganhoz, s ezt az elnök is érzi.
Alaattin Kilic kizártnak tart egy újabb puccsot a közeljövőben, mivel a lakosság és a média – függetlenül politikai szimpátiáitól – ellenezte a most megbukottat is. Sokan emlékeznek még a 36 évvel ezelőtti államcsíny következményeire, s sokakra hatott Erdogan puccsal való folyamatos riogatása. Törökország továbbra is végletesen megosztott – mondta az újságíró. Erdogan hívei szerint a nép és a demokrácia győzelme a puccs megakadályozása, az akcióban részt vevő katonák pedig súlyos büntetést érdemelnek. Az ellenzékiek viszont úgy vélik, az elítélendő puccskísérlet ellenére megengedhetetlen az a nyilvános retorzió, amely a katonákat érte a feldühödött tömeg részéről, mivel ez a hadsereg egészének társadalmi elismertségét rombolja.
Ami kurdokat illeti, Kilic szerint nehéz egységes képet adni, hiszen a kisebbség politikailag éppolyan megosztott, mint a törökök. Egységesen elítélték a puccsot, de egyelőre nehéz megjósolni, miként fogja befolyásolni a kurdok Erdoganhoz való viszonyát az államcsínykísérlet. Tarik Demirkan fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hadsereggel és kurdokkal kapcsolatban egyaránt az a fő kérdés, merre vezet Erdogan párbeszédet nélkülöző, állandó konfliktusokat gerjesztő stílusa. A főszerkesztő szerint ha puccsok nem is, de újabb súlyos összecsapások továbbra is várhatók Törökországban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 19.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »