Először tártak fel egy filiszteus temetőt, így fény derülhet az Ószövetségben fontos szerephez jutó népcsoport eredetére.
Egy teljes filiszteus temetőt tártak fel a régészek Askelonban, Izrael Földközi-tenger partján legdélebbre fekvő városában – értesült vasárnap a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Több mint százhatvan filiszteus csontvázra leltek, mellettük fegyverekre, ékszerekre, illatszeres üvegekre. A tudomány eddig csak a tárgyaikkal találkozott, most leltek először emberi maradványokra.
A temető feltárása három éve, titokban zajlott, mert korábban ortodox zsidó csoportok tiltakoztak a temetkezési hely megbolygatása ellen.
Az ókori zsidók ősellenségeinek, a Dáviddal küzdő Góliát törzsének, a filiszteusoknak a temetőjében több mint százhatvan csontvázra leltek, mellettük fegyverekre, ékszerekre, illatszeres üvegekre, amelyeket a halottakkal együtt temettek el az i. e. 11. és az i. e. 8. század között, ezen a helyen.
A régészek már harminc éve folytatnak ásatásokat Askelonban és környékén, ahol a Bibliából ismert egykori filiszteusok egyik legfontosabb városa állt. A tudósok meglehetősen keveset tudnak eredetükről és szokásaikról, és remélik, hogy a frissen talált leletek révén legalábbis származásuk genetikai kérdései hamarosan megoldódnak.
Az ősi városfalakon kívül találták meg a temetőt, amely az eddig kiásottakon túl még további csontvázak ezreit rejtheti. A leletek alapján megállapíthatják a halállal kapcsolatos egykori szertartásaikat is. Ugyan elszórva már korábban is leltek cserepeket filiszteus sírokban, de a korábbi maradványok nem nyújtottak elég támpontot az archeológusoknak.
Az Askelonnál talált filiszteus temetőben gödröt ástak a halottaknak, és személyes tárgyakat is elhelyeztek velük, illetve olykor elhamvasztották és többkamrás sírokba helyezték vagy temették a földi maradványokat.
A filiszteus szokások eltérnek a korabeli kánaánita és zsidó hagyománytól, mert ők barlangsírokba helyezték halottaikat, majd a test felbomlása után összeszedték a csontokat. A filiszteusok ezzel szemben a temetés után nem bolygatták többé a holtesteket, és ezek alapján egészen másféle kulturális felfogásuk lehetett a halálról és a túlvilágról.
“A filiszteus temetkezésről írt eddigi tanulmányok 99 százalékát újra kell fogalmazni, vagy el kell felejteni, most hogy megtaláltuk az első teljes, csakis filiszteus temetőt“- nyilatkozta Larry Stager professzor a Harvard egyetem tudósa, az ásatások társigazgatója.
A temetőben talált nagy mennyiségű csontmaradvány várhatóan lehetővé teszi, hogy DNS-vizsgálatokkal pontosabban meghatározzák a háromezer éve élt filiszteusok eredetét, és kiderülhet pontosan merről jöttek, mely népcsoportokkal miféle rokonságban álltak.
Az ókori Askelon jelentős kikötőváros volt, amely a bronz és vaskorban nagyobbra nőhetett a szárazföld belsejében lévő településeknél, mert 10-12 ezer embert is el tudott tartani a tengeri kereskedelemből származó termékekből.
A filiszteus kori Askelon az i. e. 11. századtól virágzott addig, amíg II. Nabú-kudurri-uszur újbabiloni uralkodó le nem rombolta az i. e. 604-ben. Az eddigi ásatások feltárták az egykori város számos épületét, tárgyi kultúráját, és a temető révén hamarosan többet fognak tudni az egykor ott élt emberekről is.
A filiszteusok nevéből származik a kulturálatlan, földhözragadt embert, nyárspolgárt jelölő filiszter szó, valamint abból – a Pilistina, Philistina szavakon át – eredeztethető a Palesztina név is.
A tengeri népek második hullámával az i. e. 12. században érkeztek talán az Égei-tenger felől a térségbe.
A fáraó a szárazföldön birodalma szír tartományának északi határánál, a tengeren pedig a Nílus torkolatánál legyőzte őket. A velük szövetséges népcsoportokkal egyetemben városokat kaptak Palesztina partvidékén. Ezek a városok Gáza, Askelón, Asdód, Ekron ésGath. Az egyiptomiak szívesen elnézték északi és keleti irányú terjeszkedésüket. A bírák korának végére sikerült visszaszorítaniuk az izraelitákat, és Sault is legyőzték, aki ellenük fordult .
Hatalmukat megtörve csak Dávid tudta eredeti helyükre visszaszorítani őket. Letelepedve Délnyugat-Palesztina földközi-tengeripartsávját és Kánaán déli részét lakták. Főbb városaik: Gadzsat (Gáza), Askaluna (Askelón), Asdod, Ekrón, Kiltu (Gát).
Ezeket az Egyiptomból Szíriába vezető út mellett építették, és ezek szövetkeztek egymással. Erős szövetségük és vaslelőhelyeikévszázadokra Izrael ellenfeleivé tették őket.
A biblikus történetírás szerint különösen a bírák korában állandóan harcoltak Izrael törzseivel, főleg Sámson, Saul és Dávidhadakozott sokat ellenük. Elpusztították Silót, elfoglalták Megiddót és Bét-Seánt, megszerezték a frigyládát. Dávid visszaszorította őket a tengerparti sávra, de ott Ámosz próféta korában még függetlenek voltak: a zsidók véglegesen soha nem tudták legyőzni őket.
I. e. 734-ben III. Tukulti-apil-ésarra csapatai megszállták városaikat, miközben egészen Egyiptom határáig nyomultak előre. A filiszteusok ezután Asszíria vazallusai lettek, és évi adót fizettek Asszíriának, majd Babilóniának. Az i. e. 6. században eltűntek, asszimilálódtak, részben beolvadtak arámi és arab népességbe.
Orientalista.hu – Zenobia (Euronews, MTI)
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
