Kannibalizmusra ragadtatták magukat a 40 évvel ezelőtt a mai Belgium területén élt neandervölgyiek – derült ki egy új kutatásból. A modern ember unokatestvéreként is emlegetett neandervölgyiek 30-40 ezer évvel bekövetkezett kihalásuk előtt több százezer éven át éltek Európában és Nyugat-Ázsiában.
Helyüket a ma élő ember ősei, a Homo sapiens Afrikából érkező egyedei vették át. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens egyedei egymás között is szaporodtak, és a modern európai, valamint ázsiai emberek DNS-ük akár 4 százalékát is a neandervölgyiektől örökölhették. A kutatók egy barlangban most olyan nyomokra bukkantak az ott talált csontokon, amelyek szándékos mészárlásra utalnak. Ráadásul úgy tűnik, amellett, hogy megették saját társaikat, csontjaikból még szerszámokat is faragtak – olvasható a The Guardian honlapján.
A régészek a csontokra Belgiumban, a Namur melletti Goyet-barlangban találtak rá. A maradványokon lévő vágásnyomok és mélyedések egyértelműen vérengzésre utalnak – írták a kutatók a Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A jelek szerint a neandervölgyiek alapos munkát végeztek. A tudósok társaik megnyúzásának nyomait is felfedezték, de a csontvelő kinyerésére is utalnak bizonyos jelek. „Ezek a jelek arra engednek következtetni, hogy a neandervölgyiek kannibalizmust gyakoroltak. A Goyet-ben talált számos ló- és rénszarvastetemet ugyanúgy dolgozták fel” – fogalmazott a Tübingeni Egyetem professzora, Hervé Bocherens.
Kannibalizmust gyakorló neandervölgyiekre utaló bizonyítékok korábban már Spanyolországból és Franciaországból is előkerültek. Négy, Goyet-ben megtalált csont emellett egyértelműen arra utal, hogy a neandervölgyiek szerszámként is használták az elhunytak csontját. A jelek szerint egy combcsontot és három sípcsontot – az állatcsontokhoz hasonlóan – arra használtak fel, hogy segítségükkel kőszerszámokat faragjanak.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
