Kategorikusan tagadta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke (CDU), hogy igaz lenne a Sunday Times-ban egy magát megnevezni nem akaró német miniszterre hivatkozó hír,mely szerint Berlin Juncker lemondását követeli. „Németország nem akarja, hogy Juncker lemondjon. Pont. Ennek nincs semmi értelme. Pont”, mondta Brok az uniós szakportálnak. Különben is, az EU szerződések szerint a bizottsági elnök és az egész Európai Bizottság csakis az Európai Parlament ilyen irányú döntésével mondatható le. Az Európai Parlament sohasem élt ezzel a jogával, teszi hozzá a cikk.
A július 8-án kezdődő varsói NATO-csúcs előtt Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy a transzatlanti szervezet arról fog dönteni, hogy „a NATO tovább fokozza katonai jelenlétét a szövetség keleti részében”, hozzátéve: „ez lesz a hidegháború óta a legnagyobb csapaterősítés”. Elmondta azt is, négy erős, több nemzetiségű zászlóaljat állítanak fel Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban, üdvözölve Kanada döntését, hogy e zászlóaljak egyikét vezetni fogja.
* * *
„Texit? Calexit? A Brexit döntés az USA-ban rég elfeledett függetlenségi mozgalmakat inspirál” címen a globális tévé arról jelent, hogy mozgolódik Texasban, Kaliforniában, de Alaszkában és Hawaiiban is a függetlenedési mozgalom. A Yes California mozgalom szeptember 9-re, a szövetségi állam „államiságának” 166-ik évfordulójára függetlenségi felvonulást szervez. Eugene Volokh, a kaliforniai egyetemi rendszer jogprofesszora viszont úgy nyilatkozott, hogy az államok kiválására nem kerülhet sor, ugyanis az törvényesen nem mehet végbe. Akkor viszont igen, ha mind a szövetségi állam, mind az USA megállapodik ebben. Ekkor az alkotmányt módosítani kell.
„A mai magyar fasizmus példája Budapesten” címmel a Kanadában szerkesztett, gyér látogatottságú portál alapító-főszerkesztője, Christopher Adam saját szemével győződött meg arról, hogy az, ami a Városligetben történik, fasizmus. (Már vártuk ezt a szálat azoktól, akik külföldi beavatkozást követelnének, ha a magyar rendőrség felenged egy zsinagóga falára egy időben le nem tartóztatott civil harcost.) A rasszizmus példáival fűszerezett riportos leírás hősként ábrázolja a magukat az ablakokhoz láncoló, tetőre mászó, a közlekedési múzeum épületét körbe vevő demonstrálókat.
Meglepő bizonyítékát fedezte fel egy ukrán újságíró annak, hogy Németország ténylegesen a Krím félszigetet Oroszország részének tekinti. A vízumot Hannoverben kiállító német hatóság az ukrán útlevéllel rendelkező krími családnak küldött meghívó dokumentumon a cím helyén ez áll: „Szimferopol, Krím, Oroszország”. Az újságíró a dokumentumot közösségi portálján tette közzé és az nagy felháborodást keltett.
* * *
Alexander Kirstein, lett parlamenti képviselő twitter-üzenetében azt javasolta, hogy a felszabadító nemzeti szocialista katonáknak is emeljenek emlékművet a szovjet felszabadító katonák emlékműve mellé. Nil Usakov, Riga polgármestere azt javasolta, „fejezze be a reggeli ivást”. (Obama amerikai elnök információnk szerint még nem avatkozott be a lett ügybe. Egy neve elhallgatását kérő ufonauta szerint nem is fog, mint ahogyan a rigai amerikai nagykövet sem irgum-burgumozik a NATO-csapatokért pitiző lett kormánynak – lásd a szemle vezető hírét.)
„A Brexit döntés egész Európában megrázta a nagyvállalatokat” címmel a lap arról ír, hogy az óriáscégek képtelenek bármit is tervezni, mert nem tudják, milyen következményekkel kell számolniuk. A globális lap több céget mutat be, így a Ryanairt, amely a szállított utasok számát tekintve Európa legnagyobb légitársasága. Michael O’Leary vezérigazgató a lapnak azt mondta, ezt üzeni a befektetőinek, „ne is kérdezzék, mit jelent a Brexit, mert nem tudjuk”. A Ryanair részvényei a június 23-i szavazás óta 15,6 %-ot estek Az Easy Jeté 29,5 %-ot. A font zuhanása miatt drágább lesz az új gépek és üzemanyag vásárlása, mivel azok árát dollárban határozzák meg.
DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN
Az EU a Brexit után máris teret veszít egy számára igen fontos területen: Brüsszel minden követelésével szemben, hogy az EU-ban az adókat egységesítsék, Franciaország és Nagy-Britannia egyoldalúan csökkenteni akarják a nemzetközi konszernekre kivetett adókat, hogy így versengjenek ottmaradásukért, illetve odacsalogatásukért.
A közel-keleti úton lévő John McCain amerikai szenátor, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke kijelentette, nagyon is szükség van az Afganisztánban lévő 9800 katonára és azok számának további csökkentése „az iraki rémálom visszatérte lenne”. A vele együtt utazó Lindsey Graham szenátor visszhangozta (a magyar kormányt leneonácizó) John McCaint, kijelentve, ha Obama elnök úgy dönt, a csapatok létszámát 5500-ra csökkenti, „ez a hely gyorsan szét fog esni”, idézi őket a globális sugárzású perzsiai tévéállomás.
A libanoni tévéállomás arról számol be, hogy a szaúdiak és az izraeliek rendszeres kapcsolatot tartanak fenn, de azt titkolják. Márpedig ez szégyen a szaúdi uralkodókra nézve. Úgy tekintenek magukra, mint a két szent mecset őrére, miközben szaúdi vezetők az egyik ilyen találkozón – „mint azt a cionista Channel-10 hírül adta” – kijelentették, „nem érdeklik őket a palesztinok, és nem szégyellik magukat az Izraellel fenntartott kapcsolataik miatt, viszont azt hétpecsétes titokként kezelik”.
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
