A Brexit vasárnapját követő nap számomra legfontosabb híre ez volt:
http://nol.hu/kulfold/szidjak-inzultaljak-a-bevandorlokat-a-brexit-utan-1621373
Várható volt, hogy az angol nacionalizmus feltámad, mihelyt az EU idegen entitássá válik az EU-ból való kilépés melletti szavazással. De hogy a szavazást követő napon már röplapokon uszítsanak a nem őslakosok ellen, az a háttérhatalom keze nyomát sejteti az eseményeken. Már csak azért is, mert a nacionalizmus logikusan a britekétől leginkább eltérő kultúrát és megjelenési formát képviselő kisebbségek ellen kell hogy irányuljon először. És pont a lengyelek ellen, akik az angolok szövetségesei voltak a második világháborúban.
Az ellenük való fellépés akkora pofont jelent számukra, hogy csak a V4-ek között térnek magukhoz. Számukra más lehetőség alig maradt, hiszen számukra Anglia jelentette a nyugati barátot (bár ő nem adott semmit), mint Németország. Oroszország nem lévén továbbra sem kívánatos szövetséges, Lengyelország számára maradnak a V4-ek. És olvasva egyes német sajtófejtegetéseket, az az érzésem, hogy a háttérhatalomnak is ez volt részben a szándéka. De nem csak ez.
Számolni kell az angliai munkahelyeken dolgozó idegen munkavállalók megindulásával hazájuk felé, idővel. A fejlemények alapján lengyelek indítják a sort, aztán követik a többiek, köztük a magyarok is. Kérdés, hogy hányan fognak a kinti magyarok haza jönni. Szerintem minimum a fele, de lehet végül a kint dolgozó magyarok 90 %-a is veszi a kalapját.
Haza fog jönni tehát kivándorolt munkavállalók nagyobb része idővel, de mihez fognak kezdeni itthon? Várható, hogy a multik előnyben fogják őket részesíteni a munkafelvételnél, mivel a nyugatias légkört magukkal hozó fiatalok szinte otthoninak számítanak majd számukra. Aztán várható, hogy Orbán igyekszik a hazatérteket törvény útján segíteni a visszailleszkedésükben, ezért a hazai munkavállalók valamilyen mértékben hátrányt fognak szenvedni, akik a legkevésbé kelendő munkákat fogják végezni a legalacsonyabb bérért. De a több százezer hazatért nagy része így is munka nélkül fog maradni. Ezt a kedvezőtlen hatást fogja növelni az is, hogy akik visszajöttek, azok már ne fognak pénzt küldeni az itthon maradottaknak, így a lakosság közvetlenül, az ország pedig közvetve bevételektől fog elesni. Ugyanez fog végbe menni Lengyelországban is.
A kinti magyar munkavállalók hazatérése helyükre teszik majd a foglalkoztatási statisztikákat is, amelyek kedvezőbb helyzetben állították be a hazai munkahelyek és a munkanélküliség számáról szóló adatokat, amikor százezrek tűntek el a hazai munkaerő piacról. Ekkor veheti kezdetét egy komolyabb társadalmi-, gazdasági válság Magyarországon. A hazai munkahelyek létrehozásához pénz kell. Sőt, amennyiben a mezőgazdaságot tennénk meg húzó ágazattá, mint tartós kereslet kielégítésére alkalmas ágazatot, a külföldiek földtulajdonlását le kell állítani és vissza fordítani, különben ennek a lehetőségnek is búcsút mondhat a Kormány. Ismerve Orbánék rendkívüli helyzetfelismerését, hogy stabil, erős és jövedelmező magyar ágazatok létrehozása helyett stadionokra költ, a Brexit tudatában Magyarország marad továbbra is a béka feneke alatt, vagy még további szintre süllyed. Egyetlen esetet kivéve, ha a beruházásokra fordítandó pénzeket a Kormány az amúgy is fiktív államadósság törlesztéstől veszi el. Akár kisebb, akár növekvő mértékben, akár ideiglenesen, akár végérvénnyel.
Nagy a valószínűsége annak, hogyha már az ország a társadalmi robbanás küszöbére érkezik, Orbánék rászánják magukat erre a lépésre. Persze nem egyedül. Lengyelország kapóra jöhet, miként mi is neki, hogy azonos problémára összehangoltan azonos választ adjon a két ország.
Vagyis hogy betartson a hitelezőknek és Hernádi Tibor szavaival élve, megkérni őket arra, hogy kintlevőségeiket tekintsék elveszettnek. Ha eddig eljutnának az események, Szlovákia és Csehország is csatlakozna az államadósság semmissé nyilvánításához. A dominóelv hatásaként ezt a lépést egész Kelet-Európára, de akár az egész világ eladósodott országai követhetik. Nagyobb esélye van ennek meglátásom szerint, mint első hallásra tűnne. Az eladósodott országok vezetői számára túlélési esély lenne a Közép-Európa útjára lépni. A hitelminősítők aztán kedvükre ronthatják az adósok kilátásait, ha egyszer ez utóbbiak nem törlesztenek, hitelt sem kell felvenniük. A hitelek egyébként is arról szóltak, az eladósított országokból erőforrásokat vonjanak ki hiteltörlesztés címén. Erre épül a jelenlegi világrend, hogy a gyarmatosítók hitelpolitikának álcázva rabolják ki a Föld többi országát.
Attól tartok (talán nem is annyira félve), hogy a háttérhatalom terveiben is nagyjából így szerepelnek a következő események. Mert abban biztos vagyok, hogy a jelenlegi világrendet annak tényleges urai le akarják cserélni egy jobbra. És arról is van sejtésem milyenre. Sőt még arra is, hogy mikor: már elkezdődött a Brexittel. A jelenlegi világrendet hadsereggel legyőzni nem lehet, mert övé a világ legerősebb hadserege. De megoldható két másik módon, egyszerre alkalmazva. Az egyik az irányított terrorizmus, amely szétveri a nyugat (ide értve az USA is) civilizációjának ellátó rendszerét és minden struktúrát, amire csak a civilizáció léte épülhet, amihez nem kell hadsereg. A harcot jól bíró, a gazdakultúrát egyébként is szétrombolni akaró, kilátástalan és lehetőleg kiképzett terroristák kellenek hozzá, akiket a migránsok tömegei követhetnek a polgárháborúba taszított Nyugat-Európában. A másik frontot Kelet_Európa és a világ eladósodott országai jelentik, akik az adósságaikat megtagadva, hatalmas és ingyenes erőforrásokat vonnak el a magukat hitelezőknek nevező, de valójában gyarmatosító országoktól, ill. a pénzügyi világ elittől.
Így lesz kerek a történet, ami a Brexitet követi. Mások eladósítására épülő világrend azonnal összeomlik, amikor az eladósodottak az adósságaikat megtagadják. Hiszen ez a világrend a kisemmizettek erejére is épült, de amiért cserébe semmit nem kaptak.
Romek Károly
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:EU, Európai Egyesült Államok, Gazdasági elemzés, Magyarország Cionista Gyarmat!, Politikai elemzés, Publicisztika, ránkvándorlási válság, REFORMOK Tagged: BREXIT, kivándorolt munkavállalók, szidjak-inzultaljak a bevandorlokat a brexit utan
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
