Európa és az egyes országok futballszövetségei is háborút vívnak a szurkolói rasszizmus ellen. Azonban ahol fát vágnak, ott hullik a forgács: a kirekesztő eszmék elleni harc hevében sokszor indokolatlanul, tájékozatlanságból is odacsap az UEFA és az MLSZ, vagy hüledezik a sajtó. Ahogy láthattuk ezt egy hete a magyar szurkolók esetében, de volt már sokkal hajmeresztőbb tévedés is.
A magyar és más európai fociultrák egy része kétségtelenül nagy híve a nacionalista eszméknek. Ez más népek közép- és kelet-európaiasan megszokott cukkolásától a vegytiszta neonácizmusig terjedhet, karlendítéssel, horogkereszttel, balhékkal és rasszista indíttatású támadásokkal. A nagy nemzetközi szövetségek, mint a FIFA és az UEFA, illetve az egyes országok fociszervezetei is kőkeményen próbálnak fellépni a kirekesztő megnyilvánulások ellen: figyelmeztetésekkel és komoly büntetésekkel sújtják azokat a csapatokat, amelyek szurkolótábora képtelen betartani az alapvető szabályokat.
Éppen ezért sok kritika is éri a munkájukat. Visszatérő kifogás például, hogy a kommunista diktatúrák jelképei jóval enyhébb elbírálás alá esnek, mint a náciké, ahogy az is, hogy az említett szervezetek sokszor túltolják a biciklit, és egészen nevetséges helyzetekben is mérlegelés nélkül büntetnek, és a nemzetközi sajtó is előbb üt, aztán kérdez. Ezekből a kapufákból és öngólokból szedtük össze a legbizarrabbakat.
1. Az Eb „náci” magyar szurkolói
Bejárta a sajtót, hogy a francia rendőrök rettegnek a magyar szurkolóktól, akik karlendítve meneteltek végig Marseille-en az izlandiak elleni meccs napján: a brit Mirror egyenesen a várost szétverő orosz ultrákhoz hasonlította az „ijesztő” fekete pólóban közlekedő magyar focidrukkereket.
Nem náci, testépítő – a szurkoló, akivel a lapok a „náciveszélyt” alátámasztották, valójában Bana Attila, Spanyolországban élő háromszoros testépítő bajnok, aki felháborodottan közölte, távol áll tőle minden szélsőséges eszme
Fotó: Anne Christine Poujoulat / Europress/AFP
Igaz, hogy valóban volt néhány horogkeresztes tetoválást hordó szurkoló, és incidensek is történtek, amelyek miatt az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) mintegy 26 millió forintra büntette az MLSZ-t, az egyik rendbontó drukker pedig fél év letöltendő börtönt kapott.
Az európai sajtóban széles körben mutogatott tömeges „karlendítésnek” azonban nem sok köze van a náci szalutáláshoz: a Fradi-tábor a kilencvenes évek óta használja a „szívtől az égig” szlogen illusztrálásaként, egy 2014-es állásfoglalásában maga az UEFA is elismerte ezt. (A Fradi 2015 óta kétkezes koreográfiát javasol a félreértések elkerülése végett.)
2. Irodalomból elégtelen
Sokszor az MLSZ sincs a helyzet magaslatán, ennek az egyik legkirívóbb példája a DVTK 2013-as megbüntetése volt. A Diósgyőrnek a szövetség indoklása szerint azért kellett 500 ezer forintot fizetnie, mert egy Fradi elleni meccsen egyebek mellett olyan molinót is bevittek a mérkőzésre, amelyen fekete alapon fehéren a Sturm und Drang felirat volt látható.
A Sturm und Drang (vihar és vágy) nevű diósgyőri szurkolói csapat húsz éve használja az elnevezést, amelyet egyébként az 1700-as évek végén fellépő, Goethe és Herder nevével fémjelezett, romantikus német szellemi-irodalmi mozgalom nevéből kölcsönöztek. Büntetés vélhetően azért járt érte, mert az MLSZ illetékesei náci jelmondatnak gondolhatták a német szlogent.
3. A trükkös nácik is megkapják a magukét
Mivel az egykori nácik jelmondatai és jelképei a legtöbb európai országban gyakorlatilag 1945 óta be vannak tiltva, sőt sok helyütt börtön is jár a használatukért, a neonácik és a tiltások ellen meggyőződésből vagy balhéból tiltakozók kénytelenek voltak alkalmazkodni.
Az Odera-parti Brzeg kikötőváros címere Fotó: Wikimedia Commons
Mondjuk úgy, hogy formavilágában hasonló jelképeket választottak: ilyen volt például a kelta kereszt, amely miatt az MLSZ és az UEFA is bírságolt már – előbbi például a már említett diósgyőrieket, utóbbi a HNK Rijekát büntette meg kelta keresztes drapéria miatt.
Az sem ritka, hogy a horogkeresztet különféle módokon eltorzítják: három-, illetve ötágú verziókkal próbálják kijátszani a szabályozásokat, valahogy úgy, ahogy a dizájnerdrogok haladnak mindig egy lépéssel a tiltólista előtt.
De mi van akkor, ha egy város címerében van olyan jelkép, amelyet az UEFA éles szemű ellenőrei horogkeresztklónnak látnak?
A lengyel Slask Wroclaw csapatnak például 15 ezer eurójába (körülbelül 4,6 millió forint) került egyebek között az, hogy Brzeg város címerével ellátott drapériával érkeztek a mérkőzésre, ennyire büntette őket az európai fociszövetség a „náci jelképekért”.
+1. Kudarc az évszámokkal
A másik közismert neonáci kód a 18-as, illetve a 88-as szám, amelyek az ábécében az AH (Adolf Hitler) és HH (heil Hitler) betűknek feleltethetők meg. De mi van akkor, ha éppen a klubot alapították mondjuk 1888-ban, amely évszám így bekerült a címerébe?
A legpikánsabb, hogy éppen a közismerten zsidó gyökerekkel rendelkező MTK esett áldozatul a számháborúnak majdnem pontosan egy évvel ezelőtt az Európa-liga egyik meccsén.
Az MTK kabalafigurája, Gedeon, a liba hátán az klub alapításának éve: 1888 Fotó: Beliczay László / MTI
Az UEFA ellenőreinek szemet szúrt a klub alapításának évét is tartalmazó címeres drapéria, amelyet az MTK-szurkolók a Vojvodina elleni mérkőzésre vittek magukkal – igaz, velük csakleszedették a drapériát, legalább büntetést nem kaptak.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
