Bayer Zsolt barátom a Magyar Hírlap hétvégi számában ismét kitűnő cikket írt „Bűn és erény” főcímmel, és e cím alatti összefoglalóval:
„Álláspont. Pontosan most érkeztünk el ahhoz a pillanathoz, amikor semmi sem indokolja többé, hogy eltűrjük az igazságszolgáltatás tűrhetetlenségeit.”
A magyar bíróság legutóbbi, társadalmi közfelháborodást keltő Kocsis-Ungár ítéletéről szóló cikkét így fejezi be: „a bíróság meg olyan aljas és gyáva, hogy…inkább gennyes indoklással felszólítja az erényt önigazolásra. Elég volt belőletek! Takarodjatok.” Miután a döntést így jellemezte: „a nyakatekert, hazug nyelvbe csomagolt, aljas és becstelen ítélet”.
Az ügyészségről is szó esik a cikkben: „Egy Gárdonyi Péter nevű taxis egy Facebook-csoport tagjaként azzal vádolja meg a II. kerületi önkormányzatot, hogy egy uszoda építése során kétmilliárd forintot ellop. Az ügyészség a becsületsértés miatt tett feljelentést azzal az indokkal szünteti meg, hogy a vádlott az üzenetet a taxijában írta rossz helyesírással (!), és azt mondta, hogy nem is arra gondolt, ami le van írva. Úgyhogy nincs miről beszélni”.
Az óriási baj az, hogy az utóbbi években már megszámolni nem tudjuk, hány bírói ítélet és ügyészi futva hagyás után írhatjuk le ugyanezt. És írhatjuk le majd a jövőben is. Minden következmények nélkül.
A kérdés, hogy a jobboldali sajtónak nem kellene-e a tünet szidalmazása helyett most már végre a bajok gyökereivel is foglalkozni, azokat feltárni és az azokat elültető kormánytól követelni az orvoslást.
2010-ben Handó Tündét a bűnök jogos megtorlását ígérő Orbán-kormány helyezte a bírói vezetőket kinevező Országos Bírói Hivatal elnökévé. Handó ezt követően a korábban a másik oldalnak mindenben a kedvében járó bírákat nevezett ki kulcspozícióba.
Olyanokat, akiknek a 2006-os kirakatperek idején az akkori rendőri terror áldozatait futószalagon ítélték el.
Legutóbb azt a Cserni Jánost nevezte ki saját hivatala szervezetfejlesztési és koordinációs főosztálya élére, aki a Fővárosi Törvényszék büntetőbírájaként 2006-ban levélben állt ki Gyurcsány Ferenc, az akkori terror-rezsimet vezető miniszterelnök mellett, aki ellen 2010 szeptemberében azért indult fegyelmi eljárás, mert a többek között általa is alapított, balliberális Galamus gyűlöletkeltő portálon a 2006 őszén a „rendőrök” által összevert Révész Máriusz fideszes politikusról írt gúnyos cikket „A mártír harca” címmel.
Ez a „független” bíró volt, aki 2007-ben írásbeli figyelmeztetést kapott, miután 2006-ban aláírt egy Sólyom László, akkori köztársasági elnöknek címzett Gyurcsány-párti levelet. Amiért az Országos Bírói Etikai Tanács is elítélte.
2004-ben végrehajtandó fogházbüntetéssel sújtotta a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást, egy Mécs Imre által indított rágalmazási perben, melyben az egykori Sajtóklub tagjai is vádlottként szerepeltek. A Legfelsőbb Bíróság később Bencsik András börtönbüntetését pénzbüntetésre enyhítette, és kimondta: az első- és másodfokú bíróság több ponton jogszabálysértő döntést hozott. Cserni az LB döntését törvénysértőnek minősítette, amiért a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárásban elmarasztalta, elöljárói pedig eltiltották a médiaügyekben való bíráskodástól.
Enyhén, de nagyon enyhén szólva furának találom, hogy amikor áprilisban Handó Csernit az említett posztra kinevezte, a jobboldali sajtóból nem jutott a fülemhez a felháborodás hangja.
Ami az ügyészséget illeti: Csermely Péter barátom – a Magyar Idők főszerkesztője – a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként 2004. július 31-én teljes oldalas cikkben mutatta be Polt Péter főügyészt, mint akit a másik oldal fideszes bábként támad, holott az ő emberük (http://mno.hu/migr_1834/zsak-a-poltjat-621668). E cikk mondandójának visszavonásával még nem találkoztam.
Az igazságszolgáltatás élén álló Handó és Polt mellett talán ne csodálkozzunk, hogy a beígért felelősségre vonás ad calendas graecas marad. Helyette a jobboldal embereit ítélik el szakmányban.
Facebook oldalamon a 2006-os rendőri terror három, véresre vert polgári áldozatának képe látható. Alatta a felirattal: „Igazságot a 2006 őszi rendőri brutalitás áldozatainak!”. Aki az ott látható lovasistvan.hu/tegyeadolgat linkre kattint, a blogomon ezt olvashatja:
„Az elsőfokú bíróság 2015. október 29-én gyakorlatilag felmentette a 2006 őszi rendőri brutalitások parancsnokait. 2012 januárjával Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is. Az áldozatokra emlékezve, és az elmaradt társadalmi igazságszolgáltatáson való széles körű felháborodás miatt facebook háttérképemet akkor cserélem le, ha Handó eleget tesz megbízásának vagy távozik a posztjáról.”
A fotó természetesen maradt. És maradni fog, ha jobboldali újságíró barátaim és kollégáim végre kísérletet sem tesznek arra, hogy a tünetek ostorozásáról átváltsanak annak nyomatékos követelésére, hogy egy jobboldali kormány ne Handó Tünde-féléket nevezzen ki az igazságszolgáltatás kulcspozícióiba, vagy a Magyar Rádiónak a 2006-os rendőrterror idején rádióelnökként a Magyar Rádió udvarán összeverteket „észre nem vevő” Such Gyögyöket nevezze ki az Országgyűlés Hivatalának főigazgatójává.
Örülnék, ha a cérna most már kollektíven szakadna el, ugyanis az óra állása messze éjfél utánt mutat.
Lovas István – www.lovasistvan.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
