Kevesen tudják, hogy az iszlám és a béke, azaz szalám kifejezések egy tőről fakadnak. Vajon miért szerepel mégis a köztudatban az iszlám egy erőszakos, véres vallásként, amelynek célja látszólag nem más, mint leigázni a világot?
Az iszlám legfőbb prófétája, Mohamed állítólag húsz éven át figyelte a mennyei sugallatokat, hogy aztán 610-ben útra keljen és terjessze egy magasabb hatalom tanait. 622-ben Medinába menekült, mert összetűzésbe került a többistenhitet követő Mekka lakóival. A muzulmán időszámítás innen ered.
Nagyjából egy évszázad leforgása alatt az iszlám vallás már egy fél kontinensnyi területet meghódított. Követői a 8. század elején kerültek közvetlen konfliktusba a keresztény világgal. A két hitrendszer, a két világnézet szembenállása a tours-i, vagy más néven poitiers-i csatában (732) Martell Károly és Abdal Rahman vezér összecsapásában fordulathoz ért.
Miért volt döntő fontosságú a poitiers-i ütközet? Azt követően került sor a csatára, hogy a muszlimok végigdúlták Dél-Galliát, városokat, templomokat fosztottak ki. Martell Károly, a Frank Birodalom majordomusa egész életét annak szentelte, hogy megfutamítsa a be-betörő arab seregeket. Az egy napig (arab források szerint két napig) tartó harc Martell Károly győzelmét hozta. Egyes vélemények szerint ez állította meg az arabok további hódításait Európa belseje felé, akik aztán visszahúzódtak az Ibériai-félsziget délebbi részeibe. Az is igaz, más vélemények szerint a mórok csak zsákmányért portyáztak, és eleve visszahúzódtak volna dél felé.
A Szent háborúk című öt részes sorozatban neves történészek és iszlámkutatók szólalnak meg, és taglalják az iszlám fejlődését és radikalizálódását a kezdetektől egészen a kihívásokkal, véres drámákkal teli 2000-es évekig. A sorozat június 16-tól hétköznap esténként látható a Spektrumon.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
