Hárommillió forintért gyógyítjuk az ISIS ellen harcoló kurdokat a Honvédkórházban.
Nemrég derült ki, hogy a Honvédkórházban olyan kurd harcosokat ápolnak, akik az Iszlám Állam elleni harcban sérültek meg. Minderről Dezső Tamás, az ELTE BTK volt dékánja, asszirológus nyilatkozott a Magyar Időkben, kisebb fajta botrányt okozva. Az MSZP-s Harangozó Tamás még egy feljelentést is belengetett, mert szerinte a lap ezzel államtitkot sértett és hülyeséget csinált:
Nincs még egy ország, amely önként kirakja a célkeresztet a több mint félmillió ember ellátásáért felelős súlyponti kórházára azzal, hogy „tisztelt Iszlám Állam, itt gyógyítjuk az ellenségeiteket”.
A kórház vezetője ezután sajtótájékoztatón elárulta, hogy 2015 májusában a pesmerga kurd koalíció külügyminisztériuma kereste meg a magyar külügyminisztériumot, hogy rehabilitációra küldenének ide a harctéren megsérült kurd pesmerga katonákat, amit Szijjártó Péter engedélyezett. Az is kiderült akkor, hogy két turnusban négy-négy harcosról van szó.
Ezt követően a jobbikos Lukács László parlamenti képviselő adott be írásbeli kérdést Simicskó István honvédelmi miniszternek, hogy további részleteket tudjon meg, a válasz most jött meg:
Az első négy kurd katona és az őket segítő tolmács 2016 február 18-án érkezett meg a Honvédkórházba, és május 16-án mentek el.
Pár napig összefuthattak négy másik bajtársukkal, akik május 12-én érkeztek (szintén tolmáccsal), az ő gyógykezelésük és rehabilitációjuk még tart.
A kezelésük költsége eddig kicsivel több mint 3 millió forintba került. A költségeket a Honvédelmi Minisztérium állja.
A Honvédkórházban csak kurd harcosokat ápolnak, más nemzetiségűek nincsenek. Simicskó István nem tud róla, hogy magyar egészségügyi intézményben az említett kurdokon kívül lennének még más sérült katonák is gyógykezelésen.” (Index)
Amikor elolvastam a címet, az volt az első gondolatom, hogy bassza meg, képesek vagyunk pénzt kérni a kurd harcosok gyógykezeléséért? Aztán kiderült, hogy nem erről van szó, csak a Panyi nevű indexes pöcs képtelen magyarul írni. Mert ugye: Ha „hárommillió forintért gyógyítjuk” annyit jelent, hogy ennyit kapunk a gyógyításért. Ha viszont azt akarjuk a közvélemény tudomására hozni, hogy hárommillió forintba került a pesmerga katonák gyógyítása, akkor a címnek így kellene hangoznia: Hárommillió forintba került a gyógyítás… De hagyjuk! Ezt manapság úgyis úgy hívják a Panyi-félék, hogy „nyelvtannáci”. Ám a lényeg nem is ez, hanem ami a cikkből kiderül! Nevezetesen, ezt az egészet azért kell megtudnunk, mert egy Lukács László nevű jobbikos képviselő kérdéseket intézett a honvédelmi miniszterhez az ügyben. A kérdéseket nem ismerjük, de a válaszokból kikövetkeztethetőek. A jobbikos seggfej nagyjából ezeket a kérdéseket tette fel:
1.: Mikor és hány kurd katona érkezett Magyarországra gyógykezelésre?
2.: Mennyibe kerül Magyarországnak a kurd katonák gyógykezelése? (Bár valószínűleg a jobbikos Lukács ezt úgy fogalmazhatta meg, hogy „mennyit kellett eddig elkölteni az adófizetők (nemzettársak, honfitársak stb) pénzéből az idegen katonák gyógyítására?”.
Na, akkor, hogy világos legyen: Ilyesmit nem szoktunk megkérdezni, firtatni. Főleg nem, ha kurdokról van szó, főleg nem, ha ezek a kurdok az ISIS állatai ellen harcolnak.
Vagy a törökök miatt kell csinálni a balhét, Lukács elvtárs?
Bayer Zsolt
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
