Mintegy ezer fő részvételével tartotta meg szokásos Trianon-ellenes felvonulását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a békediktátum 96. évfordulója alkalmából.
A rendezvény az Ötvenhatosok terén kezdődött, elsőként Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere és a Jobbik alelnöke szólalt fel, aki elmondta: városvezetőként több száz alkalommal vett részt a magyar állampolgárságot felvevő külhoni honfitársaink eskütételén.
Egy alkalommal egy család négy generációval együtt érkezett, többek közt egy dédnagypapával, akinek a Himnusz éneklésekor könnyek szöktek a szemébe. Az eskütételt követően azt mondta, most már büszkén, magyarként halhat meg – a család tájékoztatása szerint néhány hónappal később el is hunyt. Fülöp Erik elmondta: a történet örökre beleégett az emlékezetébe. Rávilágított:
a HVIM ellen összehangolt támadást folyik, de a mozgalom jelszavai, a hit, a hűség és a bátorság erőt kell, hogy adjanak a tagoknak.
A vármegyéseket arra kérte, hogy a jövőben is ugyanilyen elánnal folytassák harcukat, ha kell, szavakkal, ha kell, tettekkel az utcán.
Radikálisok mutatnak példát
A színpadon ezt követően Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője és alelnöke vette át a szót, aki rávilágított: évszázadokon keresztül idegen hatalmakkal szemben kellett küzdenie a magyarságnak, ám mindig az ellenállás volt az, ami megőrzött minket.
A közösség tagjait olyan radikálisokként jellemezte, akik összetartása példaértékű a jelenben is; a hétköznapokban is megmutatják, hogy bármit megtesznek országuk boldogulása érdekében. Bár elmondása szerint az emberek arcán sokszor csüggedést lát, mégis reményt ad az, ha látja, sokan nem adják fel az álmot, hogy a magyarság egyszer újra egyesülhet.
Hol a kormány kiállása?
A harmadik felszólaló Toroczkai László, a HVIM alapítója, Ásotthalom polgármestere és a Jobbik alelnöke volt, aki elmondta: a HVIM tagjai azok, akik a legtöbb támadást kapták az elmúlt évtized során a Kárpát-medencében. Megemlítette az ukránok ellenségeskedését és szankcióit, a felvidéki kitiltásokat, a szerbek támadását, valamint a mozgalom erdélyi vezetőinek, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak románok általi, koholt vádak alapján történő börtönbe vetését.
A nagyjából ezerfős tiltakozó tömeget a legutóbbi eset súlyához képest maroknyinak nevezte, hiányolva a társadalom és a magyar kormány kiállását is a Bukarestből irányított állami terrorral szemben. Megemlítette Szávay Istvánt, a Jobbik országgyűlési képviselőjét is, akit régi barátjának tart. Mint mondta, az, hogy őt kitiltották Romániából, csak azt mutatja, hogy jól végzi a dolgát elszakított honfitársaink érdekében, hiszen a románok az egész magyar nemzeti oldallal le szeretnének számolni. Végezetül kijelentette: az, hogy őt a Jobbik alelnökének választották, arra ösztönzi, hogy még intenzívebben fellépjen az igazságtalanságok ellen. Felszólalását „Vesszen Trianon!” kiáltással fejezte be.
Ketten is díjat kaptak
A HVIM ezt követően átadta a Magyar Ellenállás-díjat is, ezúttal rendhagyó módon két embernek is. Az első kitüntetést Incze Béla, a szervezet alelnöke adta át Orosz Mihály Zoltánnak, Érpatak polgármesterének, aki a cigány-magyar együttélés helyzetének rendbetételében bizonyított az elmúlt időszakban. Orosz Mihály Zoltán megtiszteltetésnek vette, hogy az általa kiválónak tartott szervezet tüntett ki.
A mozgalom tagjainak elmondta: a liberálisok rendre próbálják ellehetetleníteni a nemzeti érzelmű embereket, először a média, később az úgynevezett jogvédők, végezetül a bíróság által, ám
nem szabad, hogy ez megtörje őket, meg kell tenni, amit megkövetel a haza.
A második díjat Magvasi Adrián, portálunk főszerkesztője adta át Toroczkai Lászlónak.
Beszédében elmondta: a rendezvényre igyekezve egy pénzérmébe botlott, mely egy 1914-es fillér volt. Ezt egy szimbólumnak tartja, melyre utalva azt mondta, a Jóisten akár így is emlékeztethet minket a trianoni diktátumra. Hasonló szimbólumnak tartja a díjazottat, Toroczkai Lászlót is,
aki nemcsak Magyarországon, hanem lassan Európa-szerte válik a bevándorlás elleni küzdelem ikonikus alakjává.
soha sem alszik ki az ellenállás lángja
Az egyre növekvő létszámú tömeg ezt követően átvonult a szerb nagykövetség elé, ahol Buka Bolgárka, a HVIM délvidéki tagja felolvasta Wass Albert: Patkányok honfoglalása című művét.
A menet következő állomása a román nagykövetség volt, ahol Sebestyén Rita, egy ifjú székelyföldi lány saját költeményét szavalta el. A román hatóságok által meghurcolt Szőcs Istvánnak és Beke Zoltánnak pirotechnikai bemutatóval jelezte a tömeg, hogy az ellenállás lángja soha nem alszik ki.
A román nagykövetség előtt Zagyva György Gyula szólalt fel, aki megköszönte a résztvevőknek, hogy eljöttek a felvonulásra. Hangsúlyozta a kiállás fontosságát az igazságtalanságokkal szemben. Zagyva szerint az elmúlt évek is bizonyítják, hogy ha jogsértések érik a határon túli magyarokat, sem az Európai Unió, sem a magyar kormány nem szólal fel ellenük.
Véleménye szerint ahogy Románia több nemzeti érzelmű magyart kitiltott az országból, úgy ezt megtehetné hazánk is, a potenciális jelöltek listája ráadásul igencsak hosszúra nyúlna. Zagyva rámutatott:
a román hatalom ráébredt, hogy a székelyföldi autonómia reálisan megvalósulhat, ezért minden aljas eszközt megragad, hogy ellehetetlenítse és megfélemlítse azokat, akik kiállnak mellette.
Hangsúlyozta: a HVIM a következő időszakot arra szenteli majd, hogy az erdélyi magyarságot ért jogsértésekekkel szemben még keményebben fellépjenek, és megismertessék azokat Európával és az egész világgal.
Ezt követően a tömeg látványos megmozdulással fejezte ki szolidaritását a betörtönzött erdélyi hazafiak mellett:
néhány percre mindenki leült a földre, ezzel is üzenve Szőcs Zoltánnak és Beke Istvánnak, hogy tartsanak ki, mindannyian mellettük állnak és nem lehet őket eltántorítani céljaiktól.
Vége az álmodozás időszakának
A végállomás a szlovák nagykövetség volt, ahol a Dobay Gergey, a mozgalom felvidéki elnöke szólalt fel, és a magasba emelték a tavalyi civil kezdeményezés eredményeképp megszülető felvidéki zászlót.
Dobay felhívta a figyelmet: nincs idő tovább álmodozni, itt az idő hátrahagyni a kishitűeket, hiszen az elmúlt húsz év során 110 ezer felvidéki magyar tűnt el. Véleménye szerint nem lehet megoldást várni attól a politikai elittől, mely mindig csak két választás közt tartja fontosnak a helyi autonómia kérdését. „A jövőt mi alakítjuk, végre kell hajtanunk Isten által ránk ruházott feladatunkat” – mondta.
A rendezvény a Boldogasszony Anyánk közös eléneklésével ért véget.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
