Mondhatni, százszor szigorúbb a bevándorlási hivatal azokkal a külföldiekkel szemben, akik nem letelepedésikötvény-vásárlás útján szereznek tartózkodási jogosultságot Magyarországon. A kötvényprogramot egyébként sem ellenőrzi senki, szabadon tevékenykedhetnek a többségében offshore-hátterű közvetítővállalkozások.
Különleges elbánásban részesülnek a letelepedési kötvényt vásárló külföldiek. A program 2013-as indulása óta 2456-an kaptak ilyen jogcímen nemzeti letelepedési engedélyt idén március 31-ig, és ezekből egyet sem vont vissza a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderült, hogy a letelepedésikötvény-vásárlók közül eddig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt, ebből hármat vont vissza a BÁH. (A kötvényes konstrukcióban a tartózkodási engedély megszerzése után hat hónappal igényelhető a véglegesnek tekinthető letelepedési engedély, ebből adódik a két adat közötti különbség.)
Kíváncsiak voltunk rá, hogy az elmúlt bő két évben hány külföldi kapott tartózkodási engedélyt a letelepedési kötvényen kívüli konstrukcióban. 2014-től 2016. március 31-ig 32 260 tartózkodási engedélyt adtak ki keresőtevékenység céljából. Érdekes, hogy ebből 2356 engedélyt vont vissza a hivatal, vagyis ezekben az esetekben sokkal aktívabb volt, mint a letelepedési kötvényen keresztül tartózkodási engedélyhez jutott külföldiek esetében. Miközben a letelepedési kötvénnyel tartózkodási engedélyhez jutott külföldiek 0,08 százalékát vizsgálta felül a BÁH, a keresőtevékenységgel papírhoz jutók engedélyének 7,3 százalékát vonta vissza. Vagyis a hivatal szigora 91-szeres annak függvényében, milyen konstrukció keretében telepedne le idehaza egy külföldi személy.
További érdekesség, hogy 16 030 engedélyt adott ki a BÁH családegyesítés címszóval, amelyben a kötvényvásárlók adatai is benne vannak, és 313 engedélyt vontak vissza később ezek közül. Vagyis a családegyesítők is kisebb szigorra számíthatnak, mint akik letelepedve dolgozni szeretnének hazánkban. Igaz, ilyen esetekben az egyszerűbb eljárás is lehet az oka a kevesebb elutasításnak.
Nem ellenőrzi senki
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, furcsa helyzet alakult ki a letelepedési kötvények körül, mivel a forgalmazócégeket nem ellenőrzi senki. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna erre jogköre, de a testület három év alatt egyetlen alkalommal sem kért be adatokat a cégek értékesítési tevékenységéről. Ezt is csak közérdekű adatigénylés során tudtuk meg. Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke lapunknak azt válaszolta, hogy sem az Államadósság-kezelő Központtól, sem a kötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozástól nem kértek, és nem is kaptak kimutatást az elmúlt három évben.
Legkevesebb 82 milliárdot kaszáltak
Jelenleg hat vállalkozás értékesíthet letelepedési állampapírt, ezeket egy kivétellel olyan offshore-helyszíneknek tartott országokban jegyezték be, mint a Kajmán-szigetek, Málta, Ciprus és Liechtenstein. A letelepedésikötvény-program lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. Csupán egyetlen állampapír értékesítésekor 23–27 millió forintos bevételre tesznek szert a cégek, ami óriási összeg. Eddig 3565 kötvényt adtak el. A közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 82, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 98 milliárd forintos bevételre tettek szert.
A hatalmas bizniszről a Magyar Nemzet korábbi cikkéből tudhat meg többet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 01.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
