Úgy látszik, a sajtóhírek hatására gyorsan visszaállították a postai pénzszállító cég tulajdonosi arányát, vagyis miután februárban a vállalat hét ezrelékét eladták, most mégis visszavásárolhatták. A posta vezérigazgatója eközben olyan nyereséget vizionál a cégnek, amely sokszorosa a részvényesek által elfogadott üzleti tervnek.
Furcsa interjúban magyarázkodott Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója, miután egyre kínosabb a postai pénzszállító privatizációjának története. Szerdán a Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó tulajdonában lévő Napi.hu portálon jelent meg egy interjú a posta vezérével. Szarka Zsolt szerint jó ötlet volt a Magyar Posta tulajdonában lévő MPT Security Zrt. (korábbi nevén JNT Security) privatizálása, amely lényegében a posta házi pénzszállítója volt. Ez a cég dolgozza fel és szállítja a teljes postahivatali készpénzforgalmat, azaz ő fuvarozza el a postai csekken befizetett összegeket a postákról és a kifizetésre szánt egyebek mellett a nyugdíjakat a hivatalokba. Ahogy lapunk beszámolt róla, a 75 százalékban állami tulajdonú posta saját leánycége felét adta el a Spéder Zoltánhoz köthető érdekcsoportoknak. A vételárat azután is titkolják, hogy a Tóth Bertalan képviselő (MSZP) által indított perben annak kiadására kötelezte a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.-t a Fővárosi Törvényszék – ezt természetesen megfellebbezték.
Eleve nehéz megállapítani, hogy mennyit ér a cég, hiszen a posta mint a korábbi tulajdonos-megrendelő döntötte el, hogy mekkora eredményt hagy pénzszállító leányvállalatánál. Ugyanakkor teljesen érthetetlen, hogy miért értékesítette a céget, ha az elmúlt évek hivatalos beszámolói alapján bevételeinek több mint 80 százaléka származott a postától. Szarka Zsolt ezekre a kérdésekre nem adott érdemi választ, miközben olyan információkat osztott meg, amelyek nem olvashatók ki a nyilvánosan hozzáférhető hivatalos dokumentumokból. A vezérigazgató például azt állította, hogy idén a 350 millió forintot is elérheti az adózott eredmény, holott a cég üzleti tervét csupán 81 millió forintos adózás előtti eredménnyel fogadták el az új tulajdonosok. Pedig a vállalat az eddigi 1100 szállítási ponton (Magyar Posta, Szerencsejáték Zrt., Budapesti Közlekedési Központ) túl további 1700 (valószínűleg az FHB Bank és a takarékszövetkezetek) ponttal bővíti szállítási kapacitását. Nagy kérdés, hogy mennyiért szállít, hiszen gazdaságilag csak akkor érte volna meg egy tavaly még veszteséges cég 40 százalékát megvásárolnia a Takarékbanknak (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) és 10 százalékát az FHB Invest Kft.-nek, ha a takarékszövetkezetek spórolni tudnak a pénzszállítási költségeken.
Furcsa, hogy a posta tulajdonképpen úgy privatizálta azt a cégét, amelynek 80 százalékban saját maga gondoskodik a bevételeiről, hogy lemondott irányító befolyásáról. Szarka Zsolt szerint ez nem igaz, a nyilvánosan elérhető közgyűlési határozatok azonban ezt cáfolják: a postának ugyanis nincsen 50 százalék plusz egy szavazat többsége a cég közgyűlésein. Sőt, az alapító okiratok szerint a kisebbségi tulajdonos Takarékbank jelölheti a vezérigazgató személyét. Ráadásul különös közjáték zajlott le a cég februári közgyűlésén, amikor a Spéder Zoltánhoz köthető FHB Invest a 10 százalékos tulajdoni hányadából 0,07 százalékot adott el Spéder bizalmasának, Mártonné Uhrin Enikőnek, aki az SD-PRO Invest Zrt.-n keresztül lett társtulajdonos a pénzszállító cégben. Érdekes, hogy a posta nem élt elővásárlási jogával, pedig ezzel visszaszerezhette volna a cégben a többségét. (A tulajdonosok csak egymás írásos hozzájárulásával értékesíthetik a cégben fennálló részvényeiket.) Erre Szarka Zsolt az interjúban úgy reagált, hogy „mind a 2015-ös részleges értékesítésekor, mind jelenleg úgy néz ki, hogy a Magyar Posta-csoport 50 százalékot, a Takarékbank Zrt. és a takarékszövetkezeti csoport 40 százalékot, míg az FHB-csoport 10 százalékot tulajdonol”. Ebből arra is lehet következtetni, hogy az FHB visszavásárolhatta február óta a 0,07 százalékos tulajdonrészt, továbbá a posta ismét, immár második alkalommal ugrott el a lehetőség elől, hogy a cég részvényeinek többségét visszaszerezze. Teljesen érthetetlen, miért adták el a cég hét ezrelékét, majd miért és mennyiért vásárolhatták vissza azt a sajtóban megjelenő hírek hatására, bár ez utóbbi tranzakció vélhetően az elmúlt harminc napban történt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
