Ez is eljött. Több százoldalnyi anyagot mutattak be az Egyesült Államok és az Európai Unió között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) tárgyalásairól. Természetesen nem a tárgyalófelek, hanem egy berlini konferencia keretében a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet hozta nyilvánosságra az iratokat. Fidrich Róbert szerint beigazolódott, Brüsszel beáldozza az európai mezőgazdaságot.
A TTIP a jelenlegi formájában menthetetlen, az Európai Bizottságnak el kell ismernie, hogy hibázott és újra kell kezdenie a tárgyalásokat – hangoztatták a Greenpeace képviselői hétfőn Berlinben a TTIP-ről folytatott tárgyalásokról megszerzett titkos dokumentumok bemutatóján.
Az MTI beszámolt róla, hogy Az internet és a digitalizáció révén alakuló társadalmi változásokról szóló re:publica című konferencia keretében tartott bemutatón Stefan Krug, a Greenpeace németországi politikai képviseletének vezetője elmondta, hogy a ttip-leaks.org oldalon közölt 248 oldalas összeállítás az Európai Bizottság és az amerikai kormány képviselői által folytatott titkos tárgyalások áprilisi állását mutatja be 13 témakörben. A dokumentum kétségkívül eredeti, de a forrás védelme érdekében nem árulják el, hogy honnan származik.
Jürgen Knirsch, a Greenpeace németországi szervezetének szabadkereskedelmi ügyekkel foglalkozó szakértője kiemelte: a szövegben nincs szó génmanipulációról vagy más konkrét ügyről, hanem csak a tervezett egyezményben rögzítendő elvekről. Azonban ezeknek az elveknek az érvényesülése gyökeres változást jelentene az uniós állampolgárokat szolgáló fogyasztóvédelmi szabályozásban, mert az amerikai szemlélet átvételét jelentené, amely szerint csak akkor lehet betiltani valamely eljárást vagy terméket, ha tudományos bizonyíték áll rendelkezésre ártalmasságáról. Ezzel a kockázatalapú szemlélettel ellentétben az uniós szabályozás a megelőzés elvén alapul, ami azt jelenti, hogy tilos minden olyan termék forgalmazása vagy termelési eljárás alkalmazása, amely esetleg veszélyes lehet.
A TTIP így a jelenlegi formájában az uniós szabályozás kiüresítését jelentené, és az ígéretekkel szemben nem erősítené, hanem gyengítené a fogyasztókat és a környezetet védő szabványokat.
Az az ígéret sem teljesül, hogy az EU és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi övezetének kialakítása révén az egész világon elterjedhetnek magas szintű, a profit helyett az embereket és a környezetet szolgáló előírások, „arany szabványok”. Sokkal inkább a szabályozás folyamatos gyengülése, egy „lefelé tartó verseny” megindulása fenyeget – tette hozzá Jürgen Knirsch.
Kiemelte: a tárgyalásokról megszerzett dokumentum alapján megállapítható, hogy a tervezett szerződés a környezetvédelem elvein is átgázolna, mert azon a szemléleten alapul, hogy a környezetvédelmi előírások korlátozzák a kereskedelem szabadságát.
„Elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat”
– hangsúlyozta Jürgen Knirsch.
Stefan Krug hozzátette: a szövegben nagyon sok zárójelbe tett szakasz van, ez azt jelenti, hogy az adott szövegrészt tekintve nincs egyetértés a felek között, így eleve igen kevéssé valószínű, hogy sikerül lezárni a tárgyalásokat a terveknek megfelelően az év végéig, illetve Barack Obama amerikai elnök hivatali idejének végéig.
Négy fontos szempontra kell felhívni a figyelmet
A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.
A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne a klímavédelem. A dokumentumokban szó sem esik az éghajlatvédelemről (ez egyébként igaz a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményre is). Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét.
Megszűnne az elővigyázatosság elve. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az Egyesült Államok követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk.
Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntés-előkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.
Ezek a dokumentumok alátámasztják a korábban többször is hangoztatott aggályainkat – válaszolta lapunk érdeklődésére Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programfelelőse. Az MTVSZ és a Föld Barátai Európa/Friends of the Earth Europe pont a napokban közölt egy tanulmányt, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy az európai mezőgazdaság hozzájárulása az uniós GDP-hez akár 0,8 százalékkal is csökkenhet, míg az amerikai mezőgazdaság hozzájárulása az amerikai GDP-hez akár 1,9 százalékkel is növekedhet. Az amerikai érdekeltségek nettó 3,6 milliárd euró kereskedelmi haszonnal számolhatnak, míg az európaiak több mint 2,6 milliárd eurós veszteséget lesznek kénytelenek elszenvedni. Ismeretes, hogy Jeronim Capaldo közgazdász professzor tanulmánya is GDP csökkenésre figyelmeztet.
„Most már eléggé egyértelmű, hogy mindazok az aggodalmak, amelyeket az egyezménnyel kapcsolatban mondtunk, jogosnak bizonyulnak, a Bizottság hajlandó feláldozni az európai mezőgazdaságot annak oltárán, hogy az európai autóipar, illetve más szolgáltatóipari cégek piacot nyerjenek az Egyesült Államokban”
– magyarázta Fidrich Róbert. Tehát a megállapodás áldozatául eshet az európai mezőgazdaság, emelte ki a programfelelős, majd hozzátette: a TTIP egy trójai egyezmény.
Itt az ideje, hogy a nemzeti kormányok leállítsák végre a TTIP-tárgyalásokat – szögezte le.
A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat egyébként elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek.
„Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt”
– mondta el ezzel kapcsolatban Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője.
Válaszok
Természetesen az Alfahír is megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, kíváncsiak vagyunk, hogy változik-e az álláspontjuk. Amennyiben válaszolnak, közöljük.
Mi kell még, hogy a kormányok a profitérdek helyett a polgárok oldalára álljanak?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
