Egyre valószínűbb, hogy a kistelepüléseken hamarosan a magántulajdonban lévő takarékok veszik át az állami postahivatalok feladatait. Továbbra sincs magyarázat arra, miért nem inkább a posta vállalja a pénzügyi szolgáltatásokat, miközben átszervezés esetén ezer postás munkája kerül veszélybe.
Jellemzően a kétezer fő alatti településeket érintheti a postatörvény módosítása, amely lehetővé tenné, hogy a posta a kis forgalmú hivatalok feladatait a helyi takarékszövetkezeteknek szervezze ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kistelepüléseken megszűnnének a posták, helyette a takarékokban lehetne levelet feladni és csekket befizetni. – Ez mintegy ezer postai munkahelyet érint – olvasható a Postásszakszervezet honlapján. Az érdekvédelmi szervezetet a Magyar Posta vezetői tájékoztatták minderről, és megnyugtatásul közölték, hogy házon belül foglalkoztatja tovább az állami cég azokat a munkatársakat, akiket nem vesznek át a takarékok. Nagy kérdés, hogy egy kistelepülésen élő postásnak milyen jellegű munkát tudna adni a cég helyben, miután a feladatokat már kiszervezte a takarékoknak. Az is furcsa, hogy a kormány miért akar egy magáncéget előnyös helyzetbe hozni a 75 százalékban állami tulajdonú Magyar Posta Zrt.-vel szemben. A takarékszövetkezetek nagy része ugyanis a TakarékBank bábáskodása alatt csatlakozott a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez.
Spéder a nyertes
A Takarékbank legnagyobb tulajdonosa az FHB Jelzálogbank Nyrt.-n keresztül Spéder Zoltán Fidesz-közeli nagyvállalkozó. Lapunk több szakszervezeti vezetővel is beszélt, akik azt mondták, hogy a posta egyértelműen az FHB-csoport és a takarékszövetkezetek számára tenné lehetővé a postai szolgáltatások nyújtását. A törvénymódosításban ugyanakkor pénzügyi intézmények szerepelnek, vagyis elméletileg más bankok is jelentkezhetnek majd a feladatra, ha közbeszerzést ír ki a posta.
Gyurcsányékat ezért ütötték
Emlékezetes, a Fidesz volt a Gyurcsány-kormány legnagyobb kritikusa, amikor a szocialisták elkezdték vállalkozóknak kiszervezni a kisebb településeken a postai szolgáltatásokat. A statisztikák szerint 2010-ben még 714 „postát” működtettek alvállalkozókkal, ez a szám tavalyra 327-re csökkent, vagyis mintegy 400 fiókot vett vissza az állam öt év alatt, és közel ugyanennyit szerveznének ki ismét. Szakemberek szerint logikusabb volna, ha a posta venne át pénzügyi szolgáltatásokat, hiszen az állami cégnek egységes arculati megjelenése van, és a lakosság már megszokta, hogy a postákon fizetik be a csekkeket. Emellett racionálisabb indokok is vannak. A Magyar Postának ugyanis 2017 hivatala van országosan a tízezer lélekszám alatti településeken, miközben a takarékoknak közel feleennyi, 1099 fiókjuk. A kiszervezésben leginkább érintett kétezer fő alatti községekben is hasonló az arány, ezer felett van a postahivatalok, és ötszáz környékén a takarékfiókok száma. Érdekes, hogy múlt héten Szarka Zsolt, a posta vezérigazgatója és Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára előzetes számokat közölt arról, hogy 4-5 milliárd forintba kerülne a kistelepüléseken lévő posták felújítása, arról azonban nem osztottak meg adatokat, mennyibe kerülne a takaréknak fizetendő szolgáltatási díj. A postának a törvényi előírások szerint mindenhol kötelező egyetemes szolgáltatást nyújtania, ezt kiszervezheti ugyan, de akkor szolgáltatási díjat kell fizetnie. Valószínűleg ez állhat az új postatörvény mögött. Azok a takarékok, amelyek engedélyt kapnak postai szolgáltatások nyújtására, két legyet üthetnek egy csapásra: pénzt kapnak az állami cégtől, és új ügyfelekre tehetnek szert.
Törvénymódosítással „oldják meg”
Az Országgyűlés márciusban módosította a postai szolgáltatásokról szóló törvényt, ennek során szűkítették a Magyar Posta és vállalkozásai által kezelt adatok nyilvánosságának körét. Többtucatnyi pert indított korábban Tóth Bertalan szocialista képviselő, miután a posta minden, közérdekű- adat-igénylését elutasította. A bíróságok a legtöbb esetben az ellenzéki képviselőnek adtak igazat, ezután adta be Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a törvénymódosítást. Ennek értelmében aligha lesz esély, hogy a közvélemény megtudja, milyen feltételek mellett szervezte ki a posta a hivatalokban elhelyezett bankkártyás terminálokat, amelyeken az ügyfelek a számláikat fizetik be. Ezt a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Kivételes helyzetben van a Magyar Posta Befektetési Zrt., miután kizárólag ez forgalmazhatja a Kincstári takarékjegy plusz elnevezésű állampapírt, és az elmúlt két évben több mint 120 milliárdos forgalmat bonyolított le. Ez az a cég, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a magyar állam a postán keresztül, illetve a többségében magántulajdonban lévő FHB Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft. (Ez utóbbi százszázalékos tulajdonosa a tőzsdén is szereplő FHB Jelzálogbank Nyrt.) A Spéder Zoltánhoz tartozó pénzintézet szerepe azért különleges, mert a közvetett résztulajdonában lévő Magyar Posta Befektetési Zrt.-n keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra. Eközben a közel 2700 postahivatalból 349-et használ üzleti tevékenységre. Ráadásul a posta vagyonkezelője sem kényszerül válaszadásra, hogy miért pályázat nélkül, milyen feltételekkel és mennyiért privatizálta a postai pénzszállító céget egyebek között a FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek (TakarékBank).
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
