Egymásnak ellentmondó állítások láttak napvilágot arról, hogy folyik-e nyomozás amiatt, hogy az állami tulajdonú TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. milliárdos összegeket tartott a brókerbotrányba belebukott Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Az agrártárca feljelentését a Budapesti Rendőr-főkapitányság még tavaly elutasította, Pintér Sándor ugyanakkor a napokban írásba adta, hogy a nyomozás folyamatban van. A jelenleg végelszámolás alatt lévő cég kapcsán az egyik állítás nyilvánvalóan nem igaz.
Érdekes tényeket és összefüggéseket sikerült feltárni az úgynevezett „brókerbotrány” egyik szereplője, az állami tulajdonú TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) háza tájáról. A TIG 2009 februárjától kezdődően vásárolt állami értékpapírt, diszkont kincstárjegyet a Hungária Értékpapír Zrt.-től. Az utolsó szerződést 2013. július 24-én kötötték 1,6 milliárd forint értékben. A Hungária tevékenységi engedélyét azonban 2015. március 6-án felfüggesztették a hatóságok, így mintegy 410 millió forintja ragadt benn a cégnek a Hungáriánál.
A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) – amely a TIG tulajdonosi jogait gyakorolta a brókerbotrány idején – azt szerettük volna megtudni, lezárult-e már a soron kívüli vizsgálat, amit a tárca korábbi közleménye szerint elrendelt a TIG ügyében a felelősök és a felelősség mértékének megállapítása érdekében, s ha igen, milyen eredménnyel? Továbbá sikerült vagy sikerül-e pótolni az elszenvedett veszteséget? Ha nem, miért nem, ha igen, hogyan?
Az agrártárca korábban azt ígérte, fenti vizsgálat eredményéről tájékoztatja a közvéleményt, megkeresésünkre mégsem reagált. Mivel a TIG feletti tulajdonosi jogokat múlt év december 18-tól ismételten a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja – a minisztérium ugyanis ezeket az MNV-vel kötött megbízási szerződés alapján gyakorolta, de ezt a szerződést később visszamondta –, az MNV-hez fordultunk.
Ki nem mond igazat?
A vagyonkezelőtől megtudtuk, hogy a TIG az alapító döntése alapján 2015. október 16-tól áll végelszámolás alatt – tehát az FM már a végelszámolás alatt álló cégtől vált meg –, jelenleg a társasági vagyon felmérése zajlik. A cég feladata a hazai gazdaságbiztonsági készletek kezelése volt, de múlt év október 13-i keltezésű határozatában a kormány megállapította, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása, ezért a társaság további működése okafogyottá vált.
Az MNV felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti weboldalon megtalálható Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2016. március 2-án kelt válasza a szocialista Tóth Bertalan képviselő TIG-ügyben feljelentést firtató kérdésére. A miniszter ebben emlékeztetett arra, hogy felmentette a cégnél azokat, akiknek felelőssége felmerült az ügyben. Tájékoztatott továbbá arról, hogy utasítására 2015. április 10-én megtették a feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Fazekas Sándor hozzátette: a nyomozás megkezdése után, 2015. augusztus 8-i dátummal a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya feljelentéskiegészítés keretében további dokumentumokat kért be az ügyben, ezeket megküldték. A nyomozással kapcsolatban további információkkal a minisztérium nem rendelkezik, erről az illetékes hatóságot kell kérdezni – tette egyértelművé a miniszter. Mivel az MNV is ezt javasolta, a rendőrségtől megtudtuk: a BRFK a feljelentést 2015. augusztus 22-én a büntetőeljárásról szóló törvény 174. § 1. bekezdésének a) pontja alapján – azaz bűncselekmény hiányában – elutasította.
Ez elég furcsa, tekintettel arra, hogy az FM lapunk birtokába került vizsgálati jelentése szerint a TIG nem egyedi szerződéssel vásárolt kincstárjegyet, hanem állampapír-portfólió kezelésére adott megbízást, de a bróker ahelyett, hogy végrehajtotta volna az utasításokat, nem állampapírt, hanem Hungária-értékpapírokat vett. Ráadásul a TIG az elszámolások ellenőrzéséről nem gondoskodott, az értékpapír-vásárlás összege az aláírók jogosultsági hatáskörét meghaladta, és megsértette a cég belső szabályzatait is. Nem beszélve arról, hogy az államháztartási törvény 79. §-a alapján a TIG a szabad pénzeszközeit egyáltalán nem „hasznosíthatta” volna a Hungária Értékpapír Zrt.-vel kötött szerződés útján, csak a kincstár által értékesített értékpapír-letéti számlán. Mi ez, ha nem törvénysértés és hűtlen kezelés?
Tóth feljelentését elutasították
További kérdéseket vet fel az a belügyminiszteri válasz is, amit a már említett Tóth Bertalan szocialista képviselő 2016. március 24-én írásban feltett kérdésére tett Pintér Sándor. A képviselő ezúttal azt firtatta, nyomoz-e a rendőrség a TIG értékpapír-vásárlásaival kapcsolatban, a belügyminiszter pedig még aznapi keltezéssel a következő választ adta: „A kérdésben hivatkozott esettel kapcsolatban a nyomozás jelenleg is folyamatban van, mert még további nyomozati cselekmények foganatosítása szükséges.”
Amikor Tóth Bertalant szembesítettük a rendőrség feljelentést elutasító és a belügyminiszter nyomozást igazoló állításai közötti ellentmondással, a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a belügyminiszter a kérdésben hivatkozott esettel kapcsolatban adott választ, ő pedig a kérdésben egyértelműen leírta, hogy a Fazekas Sándor által tett feljelentésről érdeklődik. Emlékeztetett arra, hogy 2015. április 22-én ő is tett feljelentést többek között a TIG pénzkihelyezése miatt. Feljelentését azonban 2015. szeptember 23-án véglegesen elutasították, mondván: a cselekmény nem bűncselekmény, illetve az államháztartási törvény megsértése és a vagyoni hátrány keletkezése közötti ok-okozati összefüggést nem tudta bizonyítani. Tóth Bertalan úgy tudta, hogy a minisztérium 2015. március 31-én ugyanebben az ügyben tett feljelentése nyomán a rendőrség (ahogy ezt Pintér Sándor is megerősítette) a mai napig nyomoz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 11.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
