A Helsinki Bizottság közéleti adatigényléssel fordult a rendőrséghez és a bevándorlási hivatalhoz, hogy megtudja: miért rendeltek el válsághelyzetet. Nemcsak, hogy nemleges választ kaptak, de az adatokat még titkosították is.
Pintér Sándor március 9-én jelentette be, hogy a kormány a zöldhatáron megélénkült mozgások miatt kihirdeti az egész ország területére vonatkozó migrációs válsághelyzetet. Erre az MNO-nak nyilatkozó szakértő, Lattmann Tamás azt mondta: jelenleg egyik feltétel sem áll fenn, amiért ezt megtehetnék. Ugyanis a törvény szövegéből világosan kiderül, hogy három esetben hirdethető ki a migrációs válsághelyzet: az első kettő a Magyarországra érkező menedéket kérők és az itteni tranzitzónában tartózkodók számához köti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelését, a harmadik közvetlen veszélyhelyzet esetén áll fenn: a törvény szövegéből viszont kiderül, hogy ehhez egy konkrét eset kell, például egy befogadó táborban olyan erőszakos cselekmény, ami veszélyezteti a közrendet. Lattmann Tamás szerint ezért a belügyminiszteri indoklás nem felel meg egyik bevezethetőségi indoknak sem.
Akkor a Helsinki Bizottság is kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogyha a kormány a migrációs válsághelyzet kihirdetése alatt a 2015 szeptemberében elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését érti, akkor a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva.
A PM három nappal később feljelentést tett a Lattmann által is említette hiányzó jogalap miatt.
Dupla elutasítás
Most a bizottság munkatársa közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), hogy megtudja: pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes válsághelyzet elrendelését. Válaszlevelében a két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadta meg a válaszadást: álláspontjuk szerint a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük 10 évig titkos.
Mint írják, „az egész titkolózás önmagában is rendkívül súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban”, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak arra kérve annak vezetőjét, hogy utasítsa a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt a kért adatok átadására.
Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfőn azt írta: értesüléseik szerint Varsót, Berlint és Budapestet is említette lehetséges terrortámadások helyszíneként az a figyelmeztetés, melyet az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) továbbított a lengyel belbiztonsági szolgálatnak
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
