Pozitív hatással is lehetnek a turizmusra az Airbnb és a hozzá hasonló, közösségi gazdaságon alapuló lakáskiadási oldalak, ugyanakkor ezek versenyelőnyt élveznek a magyar szállodaszövetség elnöke szerint. Emiatt többször javasoltak szigorítást a gazdasági tárcánál. A legújabb hírek szerint elképzelhető, hogy átalányadót rónak ki az Airbnb-szolgáltatókra.
Elemezni kell a megosztáson alapuló gazdaság szállodákra gyakorolt hatásait. Nem teljes körű felmérések alapján Budapesten a szállodai vendégéjszakák 5-10 százalékának megfelelő forgalom realizálódik e magánszállásokon – mondta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Niklai Ákos azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az európai szállodaszövetség azon az állásponton van az ügyben, hogy regisztrálni kellene a megosztáson alapuló gazdaság keretében működő, rövid távú lakásbérbeadással foglalkozókat. A rendszer lényege, hogy bárki kiadhatja saját ingatlanját, Budapesten a szakértők úgy tudják, a bérbeadás 80 százalékban feketén zajlik.
A szállodai iparág képviselői nemrég a világ legnagyobb idegenforgalmi szakvásárán, a berlini nemzetközi turisztikai börzén foglalkoztak a fenntartható és felelős megosztáson alapuló gazdaság kérdéseivel. A résztvevők egyetértettek az Európai Parlamentnek az Európai Bizottsághoz intézett felhívásával, miszerint értékelni kell a megosztáson alapuló gazdaságnak a szállodaipart érintő gazdasági és szociális hatásait. Számítások azt mutatják: például Görögországban 270 millió euró adóbevétel-kiesés keletkezett a lakások ilyetén bérbeadása miatt.
Négyzetméterre menne a játék
A Magyar Idők úgy tudja, a magyar kormány most már lépni fog, és egy fideszes törvényjavaslat a jövőben négyzetméterenként 1500 forint átalányadót szabna ki évente minden olyan magánszemélyre, aki lakását szálláskiadás céljából az Airbnb-n keresztül hasznosítja. A turistáknak bérbe adható ingatlanok számát háromban maximálná a javaslat, amely hamarosan a kormány elé kerülhet, és a jövő évi költségvetési törvénnyel együtt szavazhatja meg a parlament. Az új szabályozásnak valószínűleg a szállodások örülnének a legjobban: Niklai Ákos korábban elmondta, hogy fontos lenne az olyan szabályozás, amely egyenlő versenyfeltételeket teremt a magánszállások és a szállodák között. A szállodáknak ugyanis számos építészeti, akadálymentesítési, higiéniai, üzletregisztrálási, ellenőrzött számlázási, online-kasszagép-működtetési, adózási előírásoknak, valamint engedélyeztetési eljárásoknak kell megfelelniük. Ezek magas költségekkel járnak, de a legtöbbjük nem ismert a magánszállásoknál. Az elnök úgy véli, a bérbeadók nyilvántartásba vétele segítené a fogyasztóvédelmet is, amely jelenleg nem igazán működik ezen a területen. Mivel szerinte a magánszállások költségei alacsonyabbak, a szobákat a szállodákhoz képest jóval olcsóbban tudják kiadni. Így az országos turisztikai bevételek, valamint az állami és önkormányzati adóbevételek is csökkennek.
Niklai Ákos becslése alapján körülbelül 7000 magánszállás lehet Budapesten, a vidéki számokat nem ismeri. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy tisztában van a magánszállások forgalomnövelő hatásával is, mivel sokan a magasabb ár miatt nem jönnének Budapestre. Szerinte az ilyen vendégek több forgalmat generálnak az éttermeknek, a bároknak és a fürdőknek is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
