Teljes reformot követeltek a közoktatásban a pedagógusok a nemzeti ünnepen, 12 pontjukat a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára ismertette. Benne van a tananyag csökkentése csakúgy, mint a tanárok kötelező óraszámának mérséklése és a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítása. Ha a kormány nem enged, egyre hosszabb sztrájkokra készülhetnek a diákok és a szülők.
A tüntetők a Hősök teréről vonultak a Parlament elé, ahol elsőként a fekete ruhás nővérként emlegetett Sándor Mária lépett színpadra. Az ápoló ezúttal kockás inget viselt a tiltakozó pedagógusokhoz hasonlóan, és egy tanár leveléből olvasott fel: „A tankerületi vezető azt kérte, hogy állítsak össze egy pontos statisztikát arról, hogy ki hiányzott az órákról február 29-én.” Mint ismeretes, február 29-én szülők vállaltak szolidaritást a pedagógusokkal úgy, hogy gyermekeiket nem küldték iskolába.
„Szabadságharcot vívunk, mint 1848–49-ben. Tanárok, diákok, ápolónők, orvosok, műtősök egy éve az utcán vagyunk” – fogalmazott Sándor Mária, majd a beszéd végén azt kérte a Kossuth teret megtöltő pedagógusoktól, hogy egy percre maradjanak csendben, ahogy tették február közepén, az első esernyős tüntetésen.
A pedagógusok 12 pontját a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke ismertette. Ennek a középiskolának a tanárai fogalmazták meg elsőként követeléseiket. „Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit, szüntessék meg a létszámstopot. Az új szabályozás miatt, ha egy pedagógus tanév közben éri el a nyugdíjkorhatárt, akkor azonnal nyugdíjba kell vonulnia, és helyére nem vehető fel más. Így a tanév hátralevő részében más, sokszor óráról órára különböző személyek, sőt az adott szakra képesítéssel nem rendelkezők látják el a feladatot” – fejtette ki Pilz Olivér.
L. Ritók Nóra, akinek alapítványa hátrányos helyzetű gyermekeken segít, arról beszélt, hogy annyi roma diákot még nem különítettek el magyar iskolákban, mint most. „Persze az is furcsa érzés, hogy én ateistaként próbálom meggyőzni a vallásosakat arról, hogy ellentmondásos, ha az egyház, miközben a szegényeken való segítés bibliai üzenetét vallja, az iskoláiból kizárja a szegény roma gyermeket. Milyen egyház az, amely bünteti a szegénységet?” – fogalmazott.
A napokkal korábban beharangozott bejelentést a tüntetés végére hagyták a szervezők. „Amennyiben a kormány képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök és amennyiben a magyar állam képviseletében Áder János köztársasági elnök 2016. március 23-ig, azaz nyolc napon belül nem kér bocsánatot az elmúlt hat esztendőben megfélemlített, megalázott emberektől, azoktól, akik Magyarország jövőjéért vagy a saját jogaikért szólaltak fel, akkor 2016. március 30-ra egyórás országos munkabeszüntetésre szólítjuk fel a 70 támogató szervezetet” – mondta Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója.
Pukli elvárja, hogy a miniszterelnök tárgyalóképes tagokat delegáljon a köznevelési kerekasztalba. A Teleki-gimnázium igazgatója szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Palkovics László oktatási államtitkár emberileg és szakmailag is méltatlanná vált az egyeztetésekre. „Ami pedig 30-án egy óra, az egy héttel később lehet, hogy már kettő, aztán három és így tovább” – tette hozzá. Pukli István továbbá hivatkozott arra a közvélemény-kutatásra, amely szerint a magyarok háromnegyede egyetért a tiltakozó pedagógusok céljaival.
A tüntetés rendbontás nélkül ért véget.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
