NIF: Az alábbi elemzésen kívül ne felejtsük el azt sem, hogy a “magyar” kormány szemhunyása (lásd a PT- ról irt elemzéseinket) nagyban támogatja a román kormány fasiszta szándékainak megvalósítását. Évtizedeken keresztül nem törődtek azzal sem, hogy az alakuló érdekvédelmi szervezeteket a román szeku, jelenleg SRI, masszívan infiltrálja és a szervezetet a maga érdekképviseletévé teszi. Így működik az RMDSZ már 26 éve. Vezetőit a magyar állam le kellene tartoztassa és börtönbe zárja, mint kémeket. De nem teszi! Inkább bratyizik velük! De nemcsak a szervezeteinket infiltrálják, hanem ökölszabályként minden fontos pozícióban dolgozó embert megkörnyékeznek: elmebeteg újságírókat, vagy igazgatókat, stb. pszichikai nyomás alá helyeznek és ily módon, lévén ezeknek gyenge és beteg idegrendszerük, beállnak havi néhány garasért besúgónak, esetleg ügynöknek. A másik eszközük a zsarolás: letartoztatnak valamilyen mondvacsinált hibáért és megzsarolnak pl. 10 év börtönnel, hírnévrontással, családod tönkretevésével. A rejtett alkohol vagy drog függök, az erotómániások és a nimfomániások mindig célszemélyek lehetnek, különös tekintettel azokra, akik valamilyen a SRI érdekeit érintő helyen tevékenykednek. Ebben a nagy kavarásban nehezen érhető tetten, hogy ki is a beépített gazember, aki rombolja érdekérvényesítési lehetőségeinket, és lehetetlenné teszi az ezirányú tevékenységet. Összefoglalva, Romániában fasizmus uralkodik és magyarellenes apartheid rendszert müködtet!
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Románia az Európai Unió védőernyője alatt hadjáratot kezd a magyarság ellen
Románia az Európai Unió alapelveibe ütköző módon akadályokat állít a magyarság önszerveződése elé; terrorizmusvád és korrupcióellenes harc leple alatt próbálják megakadályozni, hogy a romániai magyarok erős politikai közösségeket építsenek, melyek képesek a kisebbségbe szorított magyarság valós érdekképviseletére.
A román kormány továbbra is egy kiszolgáltatott magyarságot akar, ami képtelen a politikai érdekérvényesítésre – legalábbis erre engednek következtetni Bukarest utóbbi hónapokban hozott lépései, melyek a magyarság érdekképviseleti erejének módszeres elfojtására törekvés jegyeit mutatják.
December elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, Beke Istvánt, akit mostanra több mint három hónapja tartanak előzetes letartóztatásban, anélkül, hogy bármilyen bűncselekménnyel kapcsolatba hozható lenne. Őrizetbe vételekor a román hatóságok újévi ünnepségeken használatos petárdákat foglaltak le, de terrorcselekmény előkészületeire utaló, bizonyító erejű tényt azóta sem tudtak felmutatni. A mozgalom elleni fellépés hetekkel később folytatódott; Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét december végén tartóztatták le, és “robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással” gyanúsították meg. Február 22-én az ügyészség mindkettejük esetében újabb 30 nappal hosszabbította meg a vizsgálati időt. A román hivatal azt állítja, Beke István és Szőcs Zoltán “veszélyes a társadalomra” – de ezt bizonyítékkal alátámasztani továbbra sem tudják.
Február 18.-án őrizetbe vették és kihallgatták Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert. A hatósági fellépés házkutatással kezdődött, majd Bukarestben kihallgatták a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ügyészei. Az intézkedéssorozat azt követően történt, hogy Sepsiszentgyörgy 12 millió eurós hitel felvételéről kötött szerződést az Európai Fejlesztési Bankkal, amit infrastrukturális fejlesztésekre fordítana. Az ő esete azonban nem egyedülálló; a román hatóságok a korrupció elleni harc leple alatt komplett hadjáratot kezdtek a székelyföldi önkormányzati vezetők ellen. Ráduly Róbert – Csíkszereda polgármestere – és Mezei János – Gyergyószentmiklós polgármestere – ellen szintén vizsgálatot indítottak, és fogást keresnek rajtuk.
A Magyar Polgári Párt elnökét, Biró Zsoltot kifütyülték a székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi tömegdemonstráción, amit a politikus később fizetett provokátoroknak tulajdonított, akiknek célja a rendezvény megzavarása és az autonómia ügyének hátráltatása volt. Napokkal a rendezvény előtt erdélyi magyar pártok közös nyilatkozatban tiltakoztak a magyarellenes politikai lépések ellen; a román hatóságok azonban szisztematikusan valamennyi, a hatósági terror ellen hangját felemelő magyar politikai közösséggel szemben nyomásgyakorlást folytatnak.
Az intézkedések célja Bukarest eddigi lépései alapján jól körvonalazható: megakadályozni, hogy a magyar pártok a közéletben aktívan foglalkozzanak az autonómia gondolatával. Ezzel párhuzamosan a román hatóságok törekszenek arra, hogy a romániai magyar kisebbséget elszigeteltségbe kényszerítsék: megpróbálják megakadályozni, hogy a romániai magyar politikai közösségek vezetői kapcsolatokat építsenek az anyaország politikai szervezeteivel. Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét indok nélkül három évre kitiltották Romániából, ami szintén alátámasztja a határ két oldalán élő magyarság elválasztására, politikai elszigetelésére törekvést. A határon túli magyar közösségek és a magyarországi társadalom közti kapcsolat bomlasztásával azonban Románia nem csak a romániai magyarok ellen lép fel, hanem a világ magyarságának megosztottságban tartására törekszik. A romániai magyarság politikai önszerveződésének erővel elfojtása emiatt a magyar nemzet egésze elleni ellenséges lépésnek tekinthető.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Románia mindezt az Európai Unió védőernyője alatt teszi, ami bár elvi szinten garantálja a tagállamokban élő kisebbségek jogait, a gyakorlatban semmit nem tesz az ellen, hogy Románia hatósági terrort alkalmazzon a magyar politikai közösségekkel szemben, és megakadályozza a magyarlakta területek uniós forrásból történő fejlesztését.
Ez a folyamat az utóbbi egy év során fokozódó diplomáciai konfliktust gerjesztett Románia és Magyarország közt. Augusztus 10.-én Románia külügyminisztériuma bekérette a magyar nagykövetség képviselőjét, amiért a bukaresti magyar nagykövet egy a román kormánynak nem tetsző nyilatkozatot tett egy román napilapnak. Zákonyi Botond a Romania libera napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a román fél részéről egyelőre nem látnak elegendő jóindulatot a közös infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkozóan; látványosan késik a román-magyar határon át húzódó úthálózat összekapcsolása, és felmerül annak lehetősége, hogy a román hatóságok szándékosan hátráltatják azt.
Áprilisban a Jurnalul National román napilapban megjelent egy szakértői anyag, ami abból vezeti le Erdély függetlenedésének várható bekövetkeztét, hogy az új nemzetközi környezetben (a multipoláris világrendben) a régiók a politikai határoktól függetlenül, gazdasági/hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, amire a politikának minimális ráhatása sincs. Ilie Șerbănescu elemzésében kifejtette, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus; a régió számára Budapest és Bécs sokkal inkább meghatározó erőközpont, és a politika rövid időn belül követni fogja a gazdasági realitásokat. A román kormány emiatt mostanra retteg már az úthálózat összekapcsolásától is; a korszerű infrastruktúra megjelenésével az erdélyi magyarság néhány év leforgása alatt jóval szorosabb gazdasági kapcsolatba kerülhet az anyaországgal, mint a múlt század világrendjében, mesterségesen létrehozott román állammal. Ebben a viszonylatban igen árulkodó jel, hogy a román hatóságok egy magyar polgármester ellen az Európai Fejlesztési Bankkal kötött szerződés miatt indítanak vizsgálatot. Nem csak a magyar politikai szervezetek ellen kezdtek hadjáratot, hanem a magyarlakta régiók fejlesztésének megakadályozására is.
Forrás: hidfo.ru nyomán
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Erdély, Gúnyhatáron túl, Székelyország Tagged: áruló románok, Európa veszte, magyarellenes apartheid Romániában
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
