A tiltakozók szerint teljesen átgondolatlan módon épülnének meg Svédország második legnagyobb városában a menekültszállók. Göteborgban a könnyűszerkezetes házakat papíron ideiglenes jelleggel húznák fel, mégis tizenöt évig maradnának a helyükön. Jellemzően a város előkelőbb részeit érinti az ötlet, ami ellen több tiltakozó fórum is alakult. Az egyiket egy magyar vezeti.
A szocialista svéd kormány a liberálisok támogatásával eldöntötte, hogy minden svéd önkormányzatnak kötelessége menekülteket befogadni. Így Göteborgnak háromezer, letelepedési engedéllyel rendelkező, nagyrészt afgán személynek kell otthont biztosítania tizenkét helyszínen. A legnagyobb szállást egy labdarúgópályára, másokat előkelő villák előterébe, a tengerpartra vagy parkokba, jellemzően konzervatív szavazók által lakott negyedekbe tervez a város.
Mindenhol nagy a felháborodás amiatt, hogy a lakókörnyezetet és a mindennapi életet alapjaiban érintő változásról egyeztetés nélkül, puccsszerűen döntött a szociáldemokratákból, zöldekből, volt kommunistákból és feministákból álló városvezetés.
Szirányi Dániel Fotó: MN-archívum
Majd megoldják a civilek
Szirányi Dániel és családja a Bagaregarden városrészben, közvetlenül a funkcióváltásra ítélt focipálya mellett lakik, itt egy ötszáz személyes lakókomplexumot húznának fel, ahova családokon kívül hatvan kiskorú árva gyerek is érkezne. Szirányi lapunknak arról beszélt, hogy amikor mindez kiderült, azonnal sikerült egységbe szervezni a környék lakóit olyan módon, hogy politikamentesen, civilként adják elő szakmai érveiket az önkormányzatnak. Hatszázötven tagú Facebook-csoportjuk nagyon aktív, jogi érvekkel bizonyítják, miért ütközik a helyi szabályozásba ilyen mobil épületeket felhúzni. A századelős házak tarkította Bagaregarden például védettséget élvez, és ötszáz ember beköltözése rendkívüli terhelést jelentene a negyednek, ráadásul iskoláztatásra, munkahelyek teremtésére egyáltalán nincsenek elképzelések.
Az önkormányzat úgy adta ki az építéshez szükséges engedélyeket, hogy ideiglenesnek minősítette az épületeket. Viszont a tervek szerint mégis tizenöt évig élnének így a menekültek. Szirányi Dániel szerint teljesen egyértelmű, hogy részleteiben nincs kidolgozva az elhelyezésük, s a baj szerinte az, hogy a vezetés nem hiszi el, hogy alulról jövő kezdeményezéssel is meg lehetne oldani a menekültkérdést.
Csak semmi politika!
Az egyébként autóipari tanácsadóként dolgozó Szirányi mindvégig hangsúlyozta, hogy politikamentes a kezdeményezés, a menekültellenes megnyilvánulásokat nem tűrik. Mint mondta, a bevándorlásról a legfelsőbb politikai szint már meghozta a döntést, ezzel nincs mit csinálni. Azt viszont a hatóságok kötelessége lenne, hogy a beilleszkedést előkészítse. Ennek hiányában viszont a civilekre marad a feladat.
Szirányi Dániel viszont azt is bevallotta, hogy az emberek félnek: „Hihetetlen érzelmek jönnek elő. Mivel én vezetem a csoportot egy másik párral, sokszor hozzánk kopognak be az emberek, és szó szerint elsírják nekünk a problémáikat. Az egyik a parkot, a focipályát siratja, a másik az iskolával kapcsolatos gondokra panaszkodik. A nők rendszerint a biztonságot említik, féltik magukat és gyerekeiket. Ilyen névvel, hogy Szirányi Dániel, ráadásul azt sem tudják rám fogni, hogy bevándorlásellenes lennék” – mondja nevetve.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
