„Látogasson el Párizsba, töltsön el egy romantikus estét a francia fővárosban kedvesével, de azért jobb, ha tudja, a huszadik század folyamán a franciák sok zsidót deportáltak koncentrációs táborokba, most pedig a radikális jobboldali Nemzeti Front (Front National) a harmadik legnépszerűbb politikai pártjuk.” Ugye eléggé bizarr lenne ilyen szöveget olvasni egy turisztikai ajánlóban? Pedig Magyarországgal kapcsolatban nem is olyan szokatlan.
A Huffington Post, teljesen érthetetlen módon, nemrég nagyon hasonló stílusban gondolta bemutatni Budapest kulturális és éjszakai programlehetőségeit. A korábbi zsidónegyed látványosságai és szórakoztató opcióinak leírása közben rendkívül fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a főváros hajdan virágzó zsidó életét a holokauszt alatt a nyilaskeresztesek majdnem végleg kioltották, de „csodálatos módon” még mindig élnek zsidók Budapesten, annak ellenére, hogy jelenleg „a Jobbik fenyegeti(!) őket”.
Bár az írás többi része viszonylag korrekt, és nem különbözik az ezerszámra olvasható idegenforgalmi PR-anyagok szövegétől, a nyilasok és a Jobbik között párhuzamot vonó, erősen csúsztató rész olyan szinten lóg ki a sorból, amire nehéz bármiféle hasonlatot találni.
Nem egyedi eset
A fenti példára hajazó írás azonban több is akad, még ha nem is olyan aktuális, mint az előbb említett februári cikk. Ha csak a Huffington Post oldalán körülnéz kicsit az ember, láthatja, hogy a híroldal az utóbbi évben szokatlanul nagy figyelmet fordított arra, hogy Magyarország „fasizálódásával”, illetve a Jobbik népszerűségének emelkedésével foglalkozzon.
A déli határkerítéssel kapcsolatban készült cikkükben a nemzeti ellenzéket okolják, amiért szerintük Magyarország politikai klímája „eldurvult”, sőt, olyan képtelenségeket is állítanak, miszerint a határon a párthoz köthető „erőszakos, szélsőjobboldali” csoportok járőröznek, és szabadon „vadászhatnak” a bevándorlókra.
A sötétség birodalma
De olyan írással is találkozhatunk, ami azon kesereg, hogy lettünk írója szemében a Kárpát-medence látványosságokkal és kedves emberekkel teli ékszerdobozából a legzordabb Mordor, mindössze azért, mert jelenleg többségében jobboldali pártok ülnek a Parlamentben.
A szerző rögtön az iromány elején drámai hangnemben közli: egy percig sem lenne már képes élvezni az itteni tartózkodást, mert akárhány kedves, szeretetre méltó emberrel találkozna, folyton azon kellene lamentálnia, vajon az illető a jobboldali populistákra (értsd: Fidesz), vagy a fasisztákra (értsd: Jobbik) húzta-e az x-et a legutóbbi választásokon. Látatlanban retteg tőle, mit kellene kiállnia, ha külföldiként egy xenofóbokkal teli országban kellene eltöltenie egy kis időt, ami az elmúlt öt évben a „sötétség birodalmává” változott.
A náci Németországgal való párhuzam már szinte kézenfekvően kúszik elő a sorok közül: itt bizony már se a zsidók, se a cigányok nincsenek biztonságban, a sajtó (igen, így, en bloc) a kormánypártoknak tartozik elszámolással, a Jobbik pedig a lehető legsajnálatosabb módon erősödik, és Jörg Haidert, vagy Jean-Marie Le Pent megszégyenítő borzalmakat művel, bár, hogy konkrétan miket, azt nem tudjuk meg pontosan… De nagy a szomorúság afölött is, hogy a párt 2018-ban választásokat nyerhet, ami
„a második világháború óta az első fasiszta hatalomátvétel lesz”.
Bár a Magyarországot és a Jobbikot szimultán lejáratni szándékozó cikkek igazi aranykora a párt 2010-es, első választási szereplése utánra esett, az elmúlt hónapokban mintha ennek reneszánszát kezdenénk élni, és újra az lenne egyes orgánumok érdeke, hogy a nagyvilág szemében hazánk, és annak vezető ellenzéki ereje az erőszakkal, a fasizmussal és az idegengyűlölettel forrjon össze. Különösen gusztustalan, hogy a kipellengérezésnek igyekeznek turisztikai színezetet adni, és a hazugságokat a külföldi közgondolkodás részévé tenni.
Akadémiai dezinformáció
Mondani se kell, milyen potenciális erkölcsi és anyagi károkat okoz ez Magyarországnak, a hazai turizmusnak, és milyen politikai hátrányokat a Jobbiknak. A képet tovább árnyalja, hogy a párt szerepének, politikai nézeteinek és céljainak tudományos színezetű félremagyarázásával már a turisztikai szakirodalom egyes forrásaiban is találkozhatunk. Ilyen például a 2015-ös, Ethnic and Minority Cultures as Tourist Attractions (Aspects of Tourism) című, amerikai kiadvány, amely a különféle nemzeti kisebbségek turizmusban való megjelenítéséhez szolgál háttértudással.
A magyar zsidóságról szóló részben a mű többször is hangsúlyozza, hogy hazánkban ismét érzékelhető a nyílt antiszemitizmus megjelenése, amit a szerzők kifejezetten a Jobbik nyakába óhajtanak varrni, és figyelmeztetnek: az ilyen tendenciák a turizmust, különösképpen a zsidó turizmust befolyásolhatják negatívan. Érdekes, hogy a jelenlegi trendekből ennek pont az ellenkezője olvasható ki, de ennek ugye semmi jelentősége, ha az ember olyanokkal akar elhitetni valamit, akik nagy eséllyel úgysem járnak utána az igazságnak.
Nehéz megmondani, hogy miért épp most kellett újraindítani a magyar náciveszélyről nyekergő, külföldi sajtóverklit, de ezek szerint érdemes lesz a jövőben figyelni a hazai nevezetességekről, turisztikai információkról szóló kiadványokat, cikkeket mert ismét könnyen találkozhatunk bennük félrevezető, propagandisztikus csúsztatásokkal, vagy nettó hazugságokkal.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
