Nem tudom lesz-e valami Orbán Viktor népszavazási ötletéből, és azt sem, hogy mi volt a szándéka ezzel. Belpolitikai szempontból nem volt rossz az időzítés. Az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenség fokozódó megnyilvánulásait, a kopaszgárda felbukkanását gyorsan elhomályosította a bejelentés. Az EU kvótáit firtató népszavanásnak azonban könnyen lehetnek nem várt következményei. Még akkor is ha az egész csak blöff.
David Cameron 2013 januárjában jelentette be, hogy referendumot tartanak az Egyesült Királyság Európai Uniós tagságáról.
Annak idején több ismerősöm is megemlítette, hogy, “na mi van, a Cameron ki akar lépni az EU-ból ?”
Esze ágában sem volt.
Az angol miniszterelnök referenduma inkább belpolitikai indíttatású volt, sokkal több köze volt 2015-ös brit választásokhoz, mint az Európai Unióhoz.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy a választási kampány része volt.
Akkoriban az éppen koalícióban kormányzó angol konzervatív kormány újraválasztási esélyeire több veszély is leselkedett.
Az egyik, a fő riválisuk, a baloldali váltópárt, a Labour népszerűsége:
“A 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt – a brit baloldal legnagyobb politikai ereje –, amelynek jelenleg számottevő támogatottsági előnyt mutatnak ki a közvélemény-kutatások, határozottan elveti az EU-tagságról szóló népszavazást.” – Mandiner
Miközben a Munkáspártnak “számottevő előnye” volt, a brit lakosság köreiben az EU egyre kevésbé tűnt vonzónak.
A másik problémát az unióból történő kilépést elsődleges céljának tekintő UKIP jelentette, ami ugyan akkoriban még különösebb politikai jelentőséggel nem rendelkezett, de érezhetően növekedett a népszerűségük.
A UKIP-nek nem volt esélye megnyerni a választásokat, azonban Cameron konzervatív pártjának támogatói között jelentős arányban képviseltetik magukat az euroszkeptikus választók, akikről okkal feltételezték, hogy 2015-ben egy részük esetleg majd Nigel Farage nyíltan unió-ellenes pártja mögé állnak.
Ezek a félelmek később beigazolódni látszottak, miután a UKIP komoly sikereket könyvelhetett el az Európai Parlamenti választásokon.
Azóta kiderült, hogy Cameron számítása bejött. A közvélemény-kutatók ugyan a az egyik legszorosabb eredményt várták a konzervatívok és a Munkáspárt között, azonban Cameronék történelmi jelentőségű győzelmet arattak, és koalíciós partner nélkül is kényelmes többséget szereztek, illetve sikerült kifogniuk a szelet a UKIP vitorláiból is.
Ügyes húzásnak tűnt….
David Cameron brit miniszterelnök kockázatos lépésre szánta el magát, amikor úgy döntött: beszédében többek közt elkötelezi magát az euroszkeptikus konzervatívok által hevesen követelt referendum mellett.
“Egy időre lehet, hogy a miniszterelnök biztosította saját hátországát a Konzervatív Párton belül. Ha azonban a Konzervatívok megnyerik a 2015-ös brit parlamenti választásokat és tárgyalásba kezdenek az Európai Unióval a David Cameron által említett kérdésekről, úgy a miniszterelnök egyhamar újra kényelmetlen helyzetben találhatja magát.” – Kitekintő
De Cameron tényleg kényelmetlen helyzetben találta magát, most kétségbeesetten kampányol a bennmaradás mellett.
Ez azonban nem az a következmény, amire a bejegyzés címében utaltam.
Miután az angol miniszterelnök kijárta az alkuját az uniónál, már érkeztek olyan megjegyzések más EU-s országokból, hogy ugyan miért járna speciális státusz a briteknek?
És ha nekik jár nekünk miért nem?
A francia Liberation szerint az angol népszavazás veszélyes precedenst teremthet, és feltette a kérdést, hogy ezek után mi gátolja meg a magyarokat, vagy a lengyeleket, hogy saját referendumot tartsanak az uniós tagságról?
Esetleg a hollandokat?
“Nagy meglepetésre Londont az alapító állam Hollandia követheti, ugyanis a legújabb közvélemény-kutatások alapján a legnagyobb Benelux állam lakosainak 53 százaléka a britekéhez hasonló népszavazást követel.”– Magyar Idők
Vagy a cseheket?
Könnyen elképzelhető, hogy Cameron belpolitikai játszmája a migránsválság árnyékában más uniós tagállamok állampolgáraiban is felébreszti az igényt a népszavazásra. Persze a jelenlegi kormányok, Brüsszel és a mainstream média mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket a törekvéseket elfojtsa, de egy euroszkeptikus párt akár komoly támogatást is szerezhet az EU tagsággal kapcsolatos népszavazás ígéretével.
Ami pedig Orbán Viktort illeti, lehet, hogy szintén csak belpolitikai előnyökre, és a következő választásokra taktikázik, azonban ő is kiengedett egy szellemet a palackból, ami ugyanúgy mint a Brexit referendum, könnyen inspirálhatja más országok állampolgárait a Brüsszelből diktált migránskvótákkal szembeni népszavazásos fellépésben.
sorkoz.blog.hu
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
