Nem az a baj Gábor, hogy még mindig meg sem szólaltál. Nem az a baj Gábor, hogy tegnap – kedden – a magyar média felületein cikkekben és kommentekben többször hangzott el a Fradi szó, mint amennyi telefonhívást küldtetek már ki a szurkolók felé, hogy járjanak meccsre. És mind negatív közegben, negatív színben feltüntetve a Fradit, Gábor. Nem az a baj, hogy Fradi mellényben, Fradi játékosokkal pózoló nagy és vicces emberek írják ma a demokráciát. Volt már hasonló itthon, vége lett. Nem az a baj Gábor, hogy sírva röhögünk, amikor arra gondolunk, hogy te, éppen te, szervezed és hangoztatod a családbarát elveket. Az anyukákat, akik majd kihozzák a kisfiúkat ilyen emberek közé.
Nem az a baj, hogy kussolnak továbbra is legendáink, hogy képünkbe hazudtok egy FTC Sajtó közleménnyel. Vagyis nem hazudtok, csak csúsztattok, hiszen nyilván mindenki tudja, hogy nem a Club, hanem sokkal elképzelhetőbb, hogy te, Gábor, vagy kedvenced, a Máté küldte a fiúkat oda hajnalban. Biztos morogtak emiatt és valószínűleg magasabb volt az órabér, ki a franc szeret felkelni hajnali négykor? Nem az a baj, hogy a tőled függő emberek százai, akik magukat fradistának mondják, ott hallgatnak mélyen a sarokban. Nem az a baj, hogy nem állnak ki, hogy ennyi volt, ebből elég. Ez Észak-Koreában sem így működik, így nálunk se, nyilván. Nem az a baj Gábor, hogy lassan kiderül, minden beosztottad és azoknak feleségei, haverjai, osztálytársai ott voltak tegnap színes kis mappákkal. Istenem, nagy a család.
Nem az a baj, hogy sárba tiportad a Fradi nevét, hogy szégyent hoztál ránk, hogy lesütött szemmel kell magyaráznunk a céges ebédlőben, igen, fradista vagyok, de… Érted? Nem ez a baj, ez majd elmúlik, megmagyarázzuk, elmondjuk ki vagy, és elhiszik majd nekünk.
Nem az a baj Gábor, hogy egy ilyen rendszer alelnöke vagy, hogy mit műveltek a haverjaiddal itt ebben az országban. Megtehetitek még, jönnek majd mások, talán jobbak és talán felelősségre is vonnak majd.
Az a baj Gábor, hogy még mindig a Fradi elnöke vagy. Hogy nem mondtál le legkésőbb tegnap reggel nyolckor, mikor már nyilvánvaló volt, hogy mi folyik.
Az a baj Gábor, hogy mi lettünk az üllői úti dózsa.
Minél hamarabb takarodsz el, annál hamarabb moshatjuk le ezt a szégyent magunkról. Veled már soha.
Forrás:ckozep.hu
Tovább a cikkre »
