Megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria kedden úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést. De vajon megkésett-e ez a kezdeményezés, részesül-e ellenzéki támogatásban az aláírásgyűjtés, s vajon a termőföldkérdés mennyire erős hívószó a magyar társadalom számára? Magyar Zoltán (Jobbik) és Sallai Róbert Benedek (LMP) agrárpolitikusokat kérdeztük.
A kérdést egyébként Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, amely úgy szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”
Az első felvetésünk esetén nem értett egyet a két ellenzéki képviselő. Sallai volt az optimistább, az ökopárt agrárpolitikusa ugyanis arra emlékeztetett, hogy a tulajdonjogi bejegyzések egyrészt még nem történtek meg, másrészt pedig a földek kétharmada nem került magánkézbe az eddigi földárverések során.
A képviselő szerint a népszavazásnak, illetve az aláírásgyűjtésnek az ad értelmet, hogy így egy valódi társadalmi visszacsatolásnak biztosítanánk teret. Fontos és jó lehetőség – tette hozzá.
Magyar Zoltán a nemzeti ellenzék szakpolitikusa pesszimistábban látja a helyzetet, elmondása szerint a Jobbik már tavaly nyáron belekezdett volna egy népszavazás előkészítésébe, de már az is késeinek tűnt, olyan váratlanul és nagy iramba vetette bele magát a privatizációba a Fidesz.
Viszont a Kúria jelenlegi ítélete kedvező hatással lehet az erdeink privatizációval szembeni védelmére
– fogalmazott a honatya.
Mindkét politikus arról tájékoztatott minket, hogy arra kérték a párjaikat, támogassák a kezdeményezést. Az LMP, illetőleg a Jobbik országos elnöksége is szerdán dönt majd az ügyben.
A legkényesebb kérdés a termőföld helyzetének társadalmi beágyazottsága. Sallai szerint azért lesz rettenetesen nehéz az aláírásgyűjtés, mert a magyar társadalom jelenleg teljesen apolitizált. Bár a pedagógustüntetés, a kockás inges tiltakozás pozitív irányba mutató folyamatok, vélekedett az LMP-s politikus.
Ha sikerül elérni, hogy érvényes legyen a termőfölddel kapcsolatos népszavazás, akkor az sikeres is lesz, ez a magyar társadalom érdekei is
– jelentette ki Sallai Róbert Benedek.
Magyar Zoltán is a legnagyobb problémának azt látja, hogy az elmúlt évtizedek politikája elidegenítette az embereket a termőföldtől. „Sajnos, sokan nem értik még most sem, hogy ebben a helyzetben a jövőgenerációja a tét”, sóhajtott fel a jobbikos szakpolitikus. A nemzeti párt ezért továbbra is minden eszközt megragad arra, hogy felhívja a magyar társadalom figyelmét a termőföld stratégiailag fontos szerepére – ígérte meg Magyar Zoltán.
A Kúria szerint az állami tulajdonban lévő termőföldek értékesítésekor nem közvetlenül költségvetési kérdésről, hanem mindenekelőtt a nemzeti vagyonba tartozó különleges jogállású vagyonelemmel való gazdálkodásról van szó, és utaltak arra, az Alkotmánybíróság is kifejtette már, hogy a földtulajdonnak sajátos természeti és vagyoni jellemzői vannak, ezek pedig indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek érvényesítését.
A Kúria megjegyezte: közvetett módon, azaz áttételesen szinte mindegyik kérdés kihat a költségvetési törvény tartalmára, de amikor azt vizsgálják, hogy a hitelesítésre feltett kérdés tiltott népszavazási tárgykört érint-e, figyelemmel kell lenni annak a jogterületnek a sajátosságaira is, amely a kérdés tárgyára vonatkozik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a földért fizetett vételár kötött, és csak föld vásárlására fordítható, vagyis a felhasználásról nem a költségvetési törvényben dönt az Országgyűlés, hanem csupán technikailag megjeleníti a – költségvetési törvényhez képest – más törvényben rögzített felhasználási kötöttség pénzügyi következményét. A bíróság szerint ez a felhasználói kötöttség feloldja a hitelesítésre feltett kérdés és a költségvetési törvény tartalma közötti közvetlen és jelentős kapcsolatot.
A Kúria álláspontja szerint a kérdés alapján eldöntendő, hogy a termőföld továbbra is állami tulajdonban maradjon vagy az állam értékesítheti.
Az alaptörvény alapján az állami földtulajdon értékesítésekor nem (csak) költségvetési kérdésről, hanem a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásról is szó van. A Kúria megítélése szerint a termőföld sajátos természeti és vagyoni jellemzői alkotmányosan is indokolják a külön kezelést, azt, hogy az állami tulajdonban álló termőföld értékesítése nem csupán költségvetési, sőt elsősorban nem költségvetési kérdés.
A bíróság szerint tehát a népszavazásra feltett kérdés tárgya és a költségvetés között a kapcsolat közvetett, hiszen a kérdés mindenekelőtt arra irányul, hogy az állam miként nem rendelkezhet a tulajdonát képező termőfölddel, vagyis lehet népszavazást tartani arról, hogy az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról az Országgyűlés törvényt alkosson.
A Kúria álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyértelmű, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumainak megfelel, a kérdés a magyar nyelv nyelvtani szabályai szerint félre nem érthetően az állami tulajdonban lévő termőföldek teljes eladási tilalmára vonatkozik.
A Kúria mindezek alapján megváltoztatta az NVB határozatát és a kérdést hitelesítette.
A Kúria döntése jogerős, azt meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben. A megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. A népszavazási kezdeményezést csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
