Nyugdíjkerekasztalt tartott a Parlamentben az Egységes Munkavállalói Egyesület (EME), amelyen több szakszervezeti vezető mellett, szociálpolitikai szakértők és munkavállalói érdekvédelmi képviselők is részt vettek. A kerekasztal fővédnöke Sneider Tamás, a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke volt.
Tajti Csaba az EME elnöke az eseményt követő sajtótájékoztatón elmondta, céljuk a munkavállalók életének megkönnyítése, ezért a Jobbik által is támogatott három téma mentén kezdeményezték az egyeztetést a szakmai szervezetek képviselőivel.
Sneider Tamás úgy fogalmazott, a kerekasztal lényege az volt, hogy szakértőkkel beszéljék át a mosatni nyugdíjhelyzetet, és sorra vegyék, milyen új ötletek merültek fel az elmúlt időszakban a témában.
A férfiak 40 év fölötti nyugdíjba vonulása
A Jobbik alapvető nyugdíj-politikai elképzelése, hogy újra a Fidesz-kormányzat előtti, rugalmas nyugdíjrendszer jöhessen létre Magyarországon, ami visszahozza a korkedvezményes nyugdíjak, és a különféle kedvezmények lehetőségét a munkavállalók számára.
Szavai szerint a mostani kormányzat egyetlen dolgot tud elképzelni – elsősorban a férfiak esetében – hogy mindenkinek 65 éves koráig kötelező legyen dolgoznia, ami teljesen elképzelhetetlen, hiszen vannak olyan munkakörök, ahol fizikai képtelenség ezt kivitelezni. Példaként a tűzoltókat és a mentőápolókat hozta föl, akiknek a szervezete nem bírja addig nehéz fizikai munkát.
A korkedvezményes nyugdíjrendszer újragondolása
A Jobbik értetlenül állt a Fidesz azon intézkedései előtt, amelyek megszüntették a korkedvezményes nyugdíjakat, hiszen ez a rendszer csupán néhány tízezer embert érintett, ráadásul olyanokat, akik után 13 százalékkal több nyugdíjjárulékot fizettek a munkáltatók.
Sneider szerint tehát megvolt rá a fedezet, hogy ezek az emberek más foglalkozásokhoz képest hamarabb nyugdíjba vonulhassanak.
Rekreáció, a hiányzó láncszem
A jobbikos politikus kiemelte, hogy szeretnék elterjeszteni, és a magyar munkakultúra részévé tenni a rekreációs időszak intézményét, ami elsősorban a mentálisan megterhelő szakmák esetében adna lehetőséget arra, hogy több éves munka után a munkavállalók, szakmai alapokon meghatározott időre, hosszabb kikapcsolódásra menjenek. Egy ilyen időszak a szabadidő egészséges eltöltését is segíteni segítené, és akár egy esetleges továbbképzéssel is összeköthető lenne.
Ezzel a nyugaton már bevett gyakorlatnak számító módszerrel kiegyensúlyozott, mentálisan stabil munkavállalókat nyerhetne a gazdaság. Ez akár azt is eredményezhetné, hogy bizonyos munkakörökben tovább, akár 56 év fölött is bírhatnák a terhelést a munkavállalók, nem azért, mert kötelező, hanem mert a rekreációs időszakoknak hála meglenne rá a szellemi-fizikai kapacitásuk.
A magyar nyugdíjrendszer tehát akkor lehetne igazán rugalmas, ha ezek a célok egyszerre valósulhatnának meg: akinek szükséges, az 40 év fölött is elmehessen nyugdíjba, ugyanakkor egészségüket megőrizve, ha úgy akarják, akár a 65 éves korhatáron felül is dolgozhassanak, fogalta össze a jobbikos honatya.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
