A webáruházakban hirdetett és forgalmazott ezüstkolloid-tartalmú termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a fogyasztók megtévesztése miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul – közölte az intézet szerdán közleményben az MTI-vel.
Kockázatnak teszi ki magát az, aki nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett – figyelmeztet az OGYÉI annak kapcsán, hogy egyre több netes áruház kínál ezüstkolloid-oldatot a lakosság számára.
Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeinek, a netáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nincs garantálva sem az összetételük, sem a tisztaságuk.
Mint írják, ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként vagy – helyi alkalmazás esetén – kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egyetlen gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így az intézet nem jegyzett be ilyen összetételű terméket.
Súlyos mellékhatások
Kiemelik, az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, úgynevezett argyriát okoz, amely a bőr, a belső szervek, a köröm, a fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg. Ez nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg.
A Gazdasági Versenyhivatal legutóbb, 2015 decemberében egymillió forint bírságot szabott ki egy kolloidoldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják – emlékeztetnek.
Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847–1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a „hivatalos” magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüstsók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
