Ukrajnában nem polgárháború dúl, hanem háború, amely az orosz „agresszió” miatt kezdődött – hangsúlyozta Petro Porosenko ukrán államfő szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Eközben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arról beszélt: nem kezdődött új hidegháború, és az orosz miniszterelnök sem erről szólt a beszédében.
Petro Porosenko a fórum elnökök vitája című pódiumbeszélgetésén kifejtette, hogy Ukrajnából nem kiszakadtak területek, hanem orosz megszállás alá kerültek. Úgy vélte, Moszkva az EU megosztására törekszik, és pártok, mozgalmak fejlődéséből kitűnik, hogy egy „új Európa” formálódik, a bezárkózás, idegenellenesség, vallási fundamentalizmus, intolerancia, homofóbia és az emberi jogok megvetésének Európája, amelynek vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Elmondta, elege van azokból a politikusokból, akik mindig csak arról beszélnek, hogy párbeszédet kell folytatni Moszkvával, és hangsúlyozta, hogy Oroszországot csak az Ukrajnával vállalt szolidaritás révén lehet feltartóztatni, ezért meg kell őrizni az EU egységét és fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat.
Oroszország forró háborúja
A pódiumbeszélgetést vita helyett az egyetértés jellemezte, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke például úgy vélte, valóban jelentős hasonlóság mutatkozik számos európai párt és Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjának nézetei között. Hozzátette, hogy az elfordulás a szolidaritástól évtizedek óta megfigyelhető az európai társadalmakban, és ez a folyamat most már több országban „kormányzati szintre emelkedett”. A német politikus megjegyezte, hogy az EU csak annyira lehet erős és egységes, amennyire tagjai ezt akarják.
Dalia Grybauskaite litván elnök egyebek között kifejtette, hogy Oroszország „forró háborút” indított Ukrajnában, és az EU „meghajol az orosz erőszak előtt”. Andrzej Duda lengyel államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva „aláássa” a hidegháború után kialakult európai rendet. A politikus szorgalmazta a NATO állandó jelenlétének erősítését az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán, és kifejezte reményét, hogy a nyári varsói NATO-csúcson sikerül előrelépni ebben az ügyben. Kiemelte: amennyiben Oroszország megerősíti katonai jelenlétét a Lengyelország és a Balti-tengeri NATO-tagállamok között fekvő Kalinyingrádban, akkor a NATO-nak is így kell eljárnia.
Steinmeier a hidegháborút tagadta
A német diplomácia vezetője a rendezvény külügyminiszterek vitája nevű pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta: „egész biztosan nem vagyunk hidegháborúban”.
Az újságírók talán nem értették pontosan Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szavait, aki sokkal inkább arról beszélt, hogy „el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet” – mondta Frank-Walter Steinmeier.
Sodródásban
A nemzetközi viszonyokat hidegháború helyett inkább új típusú konfliktusok jellemzik, és országok közötti konfliktusok helyett inkább államok és nem állami szereplők egymásnak feszülése, ezért a történelmi analógiák nem is igen alkalmasak a jelen magyarázatára és megértésére – fejtette ki a miniszter.
Közben az orosz kormány kiadta a miniszterelnök orosz nyelven elmondott, az oroszul nem beszélő hallgatóknak tolmácsok által közvetített beszéde angol fordítását, amelyben az áll, hogy „őszintén szólva gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé”.
Frank-Walter Steinmeier a német külpolitika feladatairól szólva kiemelte: a menekültválság megmutatta a németeknek, hogy a konfliktusok „házhoz jönnek”, és így már nem elméleti szinten merül fel az újraegyesített Németország nemzetközi felelősségvállalásának kérdése, hanem „nagyon konkrét és közvetlen” formában. Ezért a német diplomácia az eddiginél is nagyobb erővel törekszik a válságok megoldására a nemzetközi porondon, Willy Brandt néhai német kancellár nyomdokain az „okos reálpolitika” elvét követve, amely szerint „a világot el kell fogadni olyannak, amilyen, de nem szabad úgy hagyni”.
Tüneti és valós kezelés
Németország elsősorban a közel-keleti válságok rendezésért küzd, hiszen minden egyéb csak az európai menekültválság „tüneti kezelését”, és nem az okok megszüntetését jelentené – mondta a német külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzése katonai erővel önmagában nem teremt békét, és hosszú távú, szisztematikus munkára van szükség a térség ingatag államainak stabilizálásához.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta: az Egyesült Államok és az EU megtagadja az együttműködést és „ellenségnek tekint minket”, továbbá elfogadhatatlan módon a szíriai katonai műveletek leállítására akarja kényszeríteni Oroszországot, de a maguk részére fenntartja a jogot a légicsapások folytatására.
Hozzátette: már nem is annyira biztos, hogy olyan nagy siker a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) müncheni külügyminiszteri találkozóján kötött megállapodás a harcok miatt elzárt települések humanitárius segélyezésről és a harcok leállításáról a kormány és a mérsékelt ellenzéki erők között. A beszélgetés vezetőjének kérdésére Szergej Lavrov 49 százalékra becsülte az ISSG-megállapodás sikerének esélyét, Frank-Walter Steinmeier pedig 51 százalékra.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
