A félelmet egy vélt vagy valós fenyegetés váltja ki belőlünk, és fizikai, valamint szellemi állapotunkat egyaránt károsan befolyásolja, mert hatására gyorsabban kezd verni a szívünk, megemelkedik a vérnyomásunk, szárnyukat szegik a gondolataink, s így a tudatos cselekvésre is képtelenné vállunk. A félelem letaglóz, megbénítja az akaratunkat, és ösztönlényekké alacsonyít le bennünket.
A folyamatos félelem egy idő után átcsap egy állandósult jellemferdülésbe: a gyávaságba!
Ezzel szemben a gyávaság az egyén félelméből fakadó, s a magatartásában megnyilvánuló negatív jellemvonás, melynek rabságában képtelen önmaga vállalására, elképzelései megvalósítására, véleménye kinyilvánítására. Nem tud állást foglalni, kiállni, küzdeni, sem a tényekkel, körülményekkel, sem saját magával nem tud szembesülni. A gyáva ember sunyít, kushad és lapul, még akkor is, amikor megalázzák, gyalázzák és semmibe veszik. A gyávaság semmiképp sem tévesztendő össze viszont az óvatossággal, mely, ha nem visszük túlzásba, az életünkben akár jótékony szerepet is játszhat, hiszen elejét veszi az elhamarkodott, illetve meggondolatlan cselekedeteknek.
A mindenkori elnyomók, zsarnokok és diktátorok sem véletlenül használták fel tehát a félelmet hatalmuk megtartása érdekében, hanem azért, mert tudták, hogy a huzamosabb ideig megfélemlített ember gyávává válhat. Akkor pedig együtt és egyenként bármire rákényszeríthető, bármerre terelhető, és akármit elfogad. Azt viszont titokban tartották, hogy a félelmet is le lehet gyűrni, ha van hozzá kellő elszántságunk. Bátornak lenni ugyanis annyit jelent, hogy egy adott helyzetben képesek vagyunk felülkerekedni rajta. Hiszen a történelem folyamán sem azok voltak az igazi hősök, akik vakmerően és meggondolatlanul rontottak neki az ellenségnek, hanem azok, akik a gyomrukat görcsbe rántó félelem ellenére is vállalták a harcot, mikor a becsület, kötelesség, nemzet és haza azt úgy követelte.
Azt pedig végképp ne feledjük, hogy hitvány voltuknál fogva a gyávákat nemcsak közösségük, hanem a szolgálataikat különben elfogadó hatalom is megveti, s előbb-utóbb igyekszik megszabadulni tőlük. Egy gyáva barát ugyanis sokkal veszélyesebb egy bátor ellenségnél, mert bármikor elárulhat és hátat fordíthat neked. Végezetül pedig tegyük fel magunknak a kérdést, hogy érző, gondolkodó lényhez méltó-e féregként meghúzódva, rettegésben élni?
Forrás: Bedő Zoltán, Székely Hírmondó
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Kritika, Publicisztika Tagged: óvatosság, félelem, gyávaság, menekülés, rettegés, zsarnokok és diktátorok
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
