Életveszélyessé vált a Bükkben, a Bálvány csúcsán az 1948-ban természetkedvelő civilek által felállított Petőfi-kilátó. Amíg a csodás kilátást nyújtó építmény a természetjárók kezelésében volt, karbantartották, ám mióta állami kezelésbe került, az állapota egyre csak romlott. Mára már életveszélyessé vált, és lezárták a kirándulók elől.
Nap mint nap csalódott természetjárók térnek vissza a Bálványról Bánkútra, miután az Országos Kéktúra útvonaláról letérve hiába mászták meg a Bükk második legmagasabb, 956 méter magas csúcsát, a 18 méteres Petőfi-kilátóra már nem juthattak fel, mivel életveszélyes, és lezárták a toronyba vezető hágcsót. Pedig odafentről csodálatos panoráma tárul az ember elé, tiszta időben északra tekintve még a Magas-Tátra csúcsaiig is elláthatunk, nyugatra pedig a Kékes-tető és a Galya-tető még a völgyeket olykor elborító felhőkből is kiemelkedik. A csalódott természetjárók január elején petíciót is indítottak az interneten a kilátó megmentése érdekében, e sorok írásakor azt már 1140-en támogatták. A legnagyobb gond, hogy a sok bába között elveszni látszik a gyerek. Hetekbe tellett azt is kideríteni, hogy ki a tulajdonosa, illetve a kezelője a kilátónak.
„A vascsőelemeket a Bükköt szerető turisták kézben szállították fel Garadnától a Bálványra. Tizenkét éves koromtól kedvenc helyem volt a Bálvány. Amikor megengedhettem, a bánkúti turistaház padlásán aludtam, máskor a kis vulkanitsziklák szélmentes tövében, majd a bánkúti filmforgatásból visszamaradt kulisszaházban, amíg valaki birtokába vette. Ez a kilátó a bükki turizmus ős- és aranykorának az emlékműve, meg kellene őrizni. Hiszen minden darabját a Bükköt szerető emberek kézben, gyalog szállították a helyszínre” – írta az egyik túrázó. És valóban: a DVTK turistaszakosztályának tagjai 1948-ban elkérték a Diósgyőri Vas- és Acélgyár igazgatóságától az újgyőri 20 méteres jelzőtornyot. Darabjaira szedték, az elemeket Garadnára szállították, majd innen egyenként, kézben vitték fel a Bálványra, miközben kétkezi gyári munkások is beálltak a sorba.
A szakosztály karban is tartotta az építményt, 1966 nyarán volt az első komolyabb felújítás. Ekkor már – 1950-től – Heves megye területére esett a korábban borsodi kilátó. 1993-ban a DVTK jogutód nélkül megszűnt, és 2003-ig a kilátót a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség vette át. 1999-ben ismét felújították. 2002-ben a VRAM Távközlési Rt. (a Vodafone Zrt. jogelődje) teljesen átalakította, miután antennarendszer kiépítésére kapott engedélyt. Ekkor épült a kilátó mellé az átjátszótorony, a Vodafone azonban használja a Petőfi-kilátó csúcsán látható kúpot is; antennaelemek kerültek oda is. A hírközlő cég bérleti díjat fizetett, ami biztosította a kilátó rendszeres karbantartását is. A kilátó tulajdonjoga azonban nem került a céghez, így 2012-ben a földterület állami vagyonkezelője, a Heves Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság érvényesítette a tulajdonjogot.
A B.-A.-Z. megyei természetjárókkal felbontatta a vodafone-os szerződést, amelyet 2013-ban az igazgatóság kötött meg a telekommunikációs céggel. 2013 júliusában balesetveszély miatt lezárták a kilátó kétharmadát, karbantartást, javítást nem végeztek. A borsodi turisták elhárították a balesetveszélyt, ám mára már életveszélyessé vált a torony. Kutatásunk eredményeként kiderült, hogy az állami tulajdonú kilátó vagyonkezelője a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, használója pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az igazgatóság tájékoztatása szerint még 2013-ban egy civilszervezettel egyeztettek, hogy megállapodásban rögzítsék a kilátó folyamatos állagmegóvását, karbantartását a látogathatóság érdekében, ám megállapodás nem született.
Ugyanakkor a katasztrófavédők továbbra is keresik a megoldást a helyzet megnyugtató rendezésére, ám baleset-megelőzési okokból korlátozni kell az építmény használatát. A kilátó toronyba vezető hágcsóját láncokkal zárták le. Közben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felvette a kapcsolatot a vagyonkezelővel, a katasztrófavédőktől ugyanazt a tájékoztatást kapták, mint a Magyar Nemzet. Szerettük volna megtudni, hogy a Garancsi István elnök vezette Magyar Természetjáró Szövetség tesz-e valamit a kilátóért, ám megkeresésünkre nem válaszoltak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
