Algéria, Marokkó, Tunézia – A pénzünk kell, de illegális bevándorlóikat nem fogadják vissza – nehezményezi mai számában a német Bild. A deportálás körül mindig csak a gond van a németeknél, valahogy nem akar nekik összejönni. Az átlag német állampolgárnak pedig kezd tele lenni a hócipője. Most már lehet tudni a gazdasági bevándorlók okozta problémákról, nyíltan számolgatnak a németek, hogy mennyit költenek az észak-afrikai országok támogatására saját országukban és otthon, Németországban is, amikor tömegével fogadják be a honfoglaló élősködőket.
Mai számában a Bild címlapon számol be arról a kellemetlenségről, hogy Németországban jelenleg 6400 marokkói, algériai és tunéziai él, akiknek tulajdonképpen már rég a saját hazájukban kellene lenniük.
A baj forrása az, hogy a származási országukban süket fülekre talál, ha arról van szó, hogy vissza kellene fogadni állampolgáraikat. Vonakodnak kiállítani papírjaikat, jóllehet erre kötelezettséget vállaltak.
Ezzel egy időben ezek az államok kemény százmillió eurókból részesülnek, amit a fejlődésükre segély formájában fordítanak.
Óriási számok
2015 januárjában még 900 illegális migráns érkezett Németországba Algériából, Marokkóból és Tunéziából. Év végére már számuk elérte a 26 ezret.
A marokkói migránsok száma 2015-ben megtízszereződött, a tunéziaaké közel megduplázódott, az algériaiak pedig több mint négyszer többen tartózkodnak az „ígéret földjén”, Németországban.
A BAMF belső migrációelemzése szerint a magas munkanélküliségi ráta miatt, gazdasági okokból veszik az irányt Európa felé ezek az emberek. A legnagyobb csoport Marokkóból származik. A Bild információi szerint az egész EU-ban 3 millió marokkói él, legtöbbjük gazdasági bevándorló. Németországban számuk eléri a 125 ezret. Az említett államokból érkező migránsok száma 2016 januárjában tovább emelkedett. Düsseldorfban külön negyedük van már például ezeknek az embereknek, a helyiek csak Kis-Marokkónak nevezik.
Annak esélye, hogy ezek a migránsok menekültstátuszt kapjanak, igen kicsi. 2015-ben a marokkói kérelmezők közül 3,7 százalék kapott menedékjogot, ez a szám a tunéziaiak esetében 0,2, az algériaiak körében pedig 1,7 százalék. A többi kérelmezőnek vissza kellene mennie abba az országba, amelyikből érkezett. Biztonsági források szerint 8500 személyt toloncoltak ki észak-afrikai országokba. A BAMF elemzése szerint a Marokkóba és Algériába kiutasítottak száma erősen emelkedik, a menedékkérők száma ezekből az államokból egyértelműen magasabb az utóbbi hónapokban.
A nemzetközi jog szerint minden állam köteles visszafogadni állampolgárait. Algéria, Marokkó és Tunézia azonban nem túl együttműködő. Nem egyszer megtagadják például a személyazonosító okmányok kitöltését, amely nélkül sem az önkéntes távozás, sem pedig a kitoloncolás nem lehetséges. A német kormány többször is figyelmeztette erre a három államot, sok sikerrel nem járt. Nehézségekbe ütköznek ugyanakkor más államokkal is, így Pakisztán és Afganisztán sem tartozik az együttműködő országok közé.
Ugyanakkor a fejlesztési segélyeket szívesen fogadják. Csak Afganisztánba 400 millió eurót pumpáltak 2014-ben. Egyiptom ugyanebben az évben 207,9 millió eurót, Líbia 4,3, Sudan 13,2 millió eurót kapott, Dél-Szudán 69,1 millió eurót.
Tehát ha arról van szó, hogy pénzt kell bezsebelni, akkor az említett országok nagyon készségesek az együttműködést illetően, szorgalmasan begyűjtik az eurókat. Összesen 486 millió euró támogatást kaptak ezek az országok.
A Bild információi szerint Algéria, Marokkó és Tunézia csak extra pénz ellenében lenne hajlandó visszafogadni állampolgárait.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
