Az, hogy nem sikerült a vörösiszap-katasztrófa felelőseit megnevezni egészen más megvilágításba helyezi a katasztrófa okait vizsgáló bizottság jelentését, melyet a magyar Országgyűlés egyébként nagy többséggel fogadott el. A vörösiszapban nyakig elmerültek az állami szervek, és a politikai döntéshozók is.
„Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a jelentésben megfogalmazott javaslatokat vizsgálja meg és tegyen intézkedéseket a szükséges jogszabályok módosítására, megalkotására, a hatósági engedélyezés színvonalának emelése és a működés fokozott ellenőrzése érdekében. Kezdeményezze a hulladékok és a technológiai eljárást képező anyagok egyértelmű megkülönböztetését, a veszélyes hulladékká minősítés folyamatának felülvizsgálatát és pontosítását. Kezdeményezze a károkért való pénzügyi felelősség szabályozását, beleértve a magyar gazdaság versenyképességét is figyelembe vevő kötelező felelősségbiztosítást, és a pénzügyi biztosítékadásra vonatkozó előírásokat”.
Többek között ez szerepelt az Országgyűlés 18/2012. (III. 14.) számú határozatában.
A fenti ajánlásokból gyakorlatilag semmi sem valósult meg. Az egyik legkirívóbb példa erre a Veszprémi Törvényszék indokolásának azon pontja, amely megállapítja a vörösiszapról, hogy az nem veszélyes hulladék.
A bíróság ezzel egyébként nem csak a magyar parlamentnek, de az Európai Bizottságnak is ellenmondott; 2011. március 1-jén az EB arra jutott, hogy
„a baleset következtében vörösiszappal szennyezett folyókban mért pH-szint (amely elérte a 13,8-es értéket) szintén arra utal, hogy a vörösiszapot veszélyes hulladékként kellett volna besorolni”.
A Greenpeace szerint
az illetékes hatóságok a katasztrófa előtti évtized során számos nyilvánvaló szabálytalanságot követtek el. Mind a létesítményt, mind az ott tárolt vörösiszapot nem a törvényileg előírt kategóriákba sorolták be vagy sorolták át, így 2002-től egyik hatóság sem tekintette felelősségének a kolontári vörösiszap-tározó ellenőrzését. A katasztrófa után az Európai Bizottság állásfoglalása megállapította, hogy a kolontári vörösiszapot veszélyes hulladéknak kellett volna minősíteni, azaz a magyar hatóságok hibás engedélyekkel hagyták működni a MAL Zrt.-t
– értékelte az ítéletet a nemzetközi környezetvédelmi szervezet.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője lapunknak nyilatkozva rossz precedensnek nevezte az ítéletet, és a környezeti felelősségvállalás hiányára figyelmeztetett.
A klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek komoly veszélyt jelenthetnek a műtárgyakra, elképzelhetetlen katasztrófát okozna, ha például az almásfüzitői hulladéktároló tartalma a Dunába kerülne
– tette hozzá.
Simon Gergely emlékeztetett, ha korábban a Mal Zrt. vagyonából zárolva lett volna néhány milliárd forint a kármentesítésre, biztosan jobban működött volna a monitoringrendszere is.
Ismét bebizonyosodott, Magyarországon létezik jogszolgáltatás, de nincs igazságszolgáltatás
– sóhajtott fel a Ferenczi Gábor, Devecser jobbikos polgármestere.
A katasztrófát elszenvedő város elsőembere szintén tagja volt a parlamenti vizsgálóbizottságnak, kíváncsiak voltunk arra, hogy véleménye szerint miért áll szöges ellentétben az általuk elkészített jelentés és a meghozott ítélet.
Egyértelműen megállapítottuk a Mal Zrt. felelősségét 2011 októberében, és üzemi balesetként jelöltük meg a katasztrófát
– fogalmazott Ferenczi Gábor. Véleménye szerint a talajban történt változások nem okozhatták a gátfal átszakadását.
A vádat képviselő ügyészséget erőtlennek nevezte a politikus, azt viszont elismerte, hogy a védelem nagyon jól felépítette magát. Szerinte a szakértői véleményeztetésnél siklott ki a történet, igaz ezt a bírónő is elismerte.
Ferenczi Gábor hangot adott a helyiek abbéli meggyőződésének is, hogy csak azért „csűrték-csavarták” ezt az eljárást ilyen sokáig, hogy végül ne találjanak felelőst.
Felvetettük, hogy az indokolás szerint a Mal Zrt. eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ezt a védekezést felháborítónak nevezte Devecser polgármestere,
„csak azért nem történt még nagyobb tragédia, mert X-es kazetta gátja nem éjszaka szakadt át”
– emlékeztetett.
Lapunk minden a parlamenti vizsgálóbizottságba tagot generáló pártot megkeresett, de végül csak a PM és a LMP élt a megszólalási lehetőséggel (Jávor Benedek még LMP-s képviselőként dolgozott a bizottságban, de most már a PM Európa parlamenti képviselője).
„Már a baleset utáni hónapokban elkészült első független jelentés felsorolta, hol hibáztak az erősen lúgos vörösiszapot tévesen besoroló és a gátszakadás előtt műszakilag mindent rendben találó hatóságok, illetve a helytelen technológiákat alkalmazó és a környezeti kármentesítést elmulasztó tulajdonosok. Mindebből a bíróság előtt semmi sem állt meg: a hatósági felelősséget nem is vizsgálták, az érintett vállalat illetékeseit pedig felmentették.
A bírósági döntés rámutat a hazai szabályozási és hatósági gyakorlat hiányosságaira: sem a környezeti károk megelőzése, sem a kárfelelősség érvényesítése nem működik, a terhek minden hasonló esetben az adófizetők közösségére hárulnak”
– értékelte a döntést Jávor Benedek.
A döntéshez a mai magyar jogrendszer és a kormánypárt nemtörődömsége járult hozzá
– így vélekedett az LMP.
Az ökopárt szerint a fordulat felelőseit a törvényalkotói, államigazgatási és a tulajdonosi oldalon kell keresni.
„Ha a parlamenti többség komolyan vette volna feladatát, most nem tartanánk ott, hogy nincs felelőse a tíz ember életét követelő, 40 négyzetkilométernyi területet elszennyező és 38 milliárd forintos közvetlen kárt okozó környezeti katasztrófának”
– fogalmaztak a válaszlevelükben.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
